Oroszlánok raboskodtak a középkori menazsériában
2006. február 1. 13:00
Nagy pompával érkeztek, de a szeméttárolóban végezték azok a vadállatok, amelyeket a brit királyok udvarába többnyire ajándékként szállítottak.
Az állatok királyát csak a monarchia szimbólumaként tisztelték
A brit korona szimbólumaként is ismert oroszlánt megszállottan kedvelték a középkori angol uralkodók. I. Henrik Oxford melletti palotájánál rendezett be egy állatseregletet, amelyben az oroszlán mellett ajándék gyanánt megszerzett leopárdok, hiúzok, tevék és egy sündisznó is helyet kapott. II. Henrik három oroszlánt választott királyi címerébe, akik jobb mellső mancsaikkal integetnek, s a későbbiekben a három oroszlán az angol korona szimbóluma lett. Nem meglepő, hogy a biztosra menő látogatók az angol királyhoz intézett szívességkérésük bevezetőjeként előbb oroszlánokat vezettek be a királyi udvarba. Oroszlánok a Towerban?
Bár az utolsó jégkorszak idején kihaltak a brit szigetekről, az oroszlánok a korai középkortól ismét visszatértek az angol királyok kegyeit kereső bőkezű látogatók jóvoltából. A nagy pompával ajándékba érkező királyi oroszlánok kezdetben az uralkodó vidéki birtokain éltek. A 13. század fordulóján, János király állatsereglete egy részét a londoni Towerbe költöztette. 1235-ben III. Henrik három oroszlánt kapott ajándékba a német-római császártól. Ezek is mind a Towerbe kerültek, noha a kőerődítmény nem volt igazán ideális a nagytestű szabad mozgáshoz szokott vadállatoknak. Az elkövetkező 600 évben a királyi menazséria állandósult, s csak 1835-ben számolták fel, amikor a maradék állatsereget áthurcolták a londoni Állatkertbe.
1937-ben két oroszlán koponyája került elő a régi várárokból. A régészeti feltárás után azonban nem vizsgálták meg, hogyan került oda a két szegény pára, s egyáltalán melyik király uralkodásának idejében pusztult el. Mi több, tisztázatlan maradt, hogy - tekintve a királyi oroszlánoknak kijáró udvari pompát - hogyan végezhették a pöcegödörben? A koponyákat ugyanis dobozba helyezve végül a Természettudományi Múzeum raktárába szállították megőrzés céljából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05