Jóváhagyják az MTI működését

2004. szeptember 13. 12:06

A kormány 1880. december 28-án jóváhagyta a Magyar Távirati Iroda működését. 1880-ban Maszák Hugó és Egyesy Géza gyorsíró magánvállalkozásban megalapította a Magyar Távirati Irodát, amely akkor még elsősorban belföldi eseményekről szóló tudósításokat gyűjtött és továbbított a sajtónak. A kormány 1880 végén hagyta jóvá az MTI működését, majd 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhez, a berlini Wolff-hoz a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány államosította, majd 1920-ban részvénytársasággá alakult. Az 1930-as években állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. A második világháború után, 1947-ben a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető önálló vállalattá alakult. 1950-ben az irodát végkép államosították, s ekkor vált külön a rádió is. Az MTI 1953-ban a Rádióval közös Bródy Sándor utcai épületből a budai Naphegyre költözött. Ott 1990-re elkészült a legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel ellátott új székháza. 1997-ben a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi törvény alapján, az Országgyűlés - a magyar állam nevében - az MTI Rt. alapító okiratának megszavazásával, egyszemélyes részvénytársaságként, megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot. Jelenleg a Magyar Köztársaság nemzeti hírügynöksége.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban