2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén

2005. november 26. 17:26 Komenda Péter

Egy korszak végetér

A harmadik jelentős krakkói családból Fridrich Schillingnek volt elszámolnivalója a tekintélyes kassai polgár, Haller Konrád özvegyével. A Mohács után a városba költözött Haller jelentős családi kapcsolatokkal rendelkezett, felmenői között budai és nürnbergi patríciusokat találhatunk,  lehet, hogy vagyona mellett ennek is köszönhető 1532-ben  elnyert tanácsnoki címe. A harmincas évek elején számos kintlevősége van, elsősorban kassai, pesti és váradi polgárokon próbálja meg azokat behajtani.  1553-ban a Tanács előtt olyan megegyezés született az 1530 lengyel guldennyi adósságról, hogy abból 400 gulden tárgytalan, mivel az asszony bártfai ingatlanja már Schilling zálogbirtokába került, a maradék összeget pedig három részletben kell 1555 novemberéig az adósnak megfizetnie. A fizetésre Haller özvegye lekötötte kassai javait: házát, szőlőjét, majorját szántóföldjeit és rétjeit.  Ezeket a javakat a következő évben Schilling servitora felbecsültette,  erre az özvegy és gyermekei eltiltották Schillinget és szolgáját az ingatlanok elidegenítésétől.  Az eset 1557-re zárult le, amikor a hitelező megbízottja jelentkezett az adósság 813 forintnyi maradékáért, melyet az özvegy egy szántó és három szőlő átengedésével elégített ki.  Házát azonban sikerült megtartania, hiszen az 1557. évi összeírásokban az első negyedben a Ringen álló épület végig az ő, illetve üzlettársa, Garai Máté nevén szerepel.

Fridrich Schilling neve egy jelentős ügyben szerepel még, ahol a fentebb már többször említett Jorg Han és Köleséri István javaira jelenti be igényét 1000 forintos adósság miatt.  Az ügynek a kassai forrásokban azonban folytatása nincs, valószínűleg az adósok Krakkón rendezték tartozásukat.

A fentebb tárgyalt három jelentős krakkói kereskedőcsaládon kívül a vizsgált korszakban természetesen más polgárok is részt vettek a Krakkó és Kassa közti kereskedelmi kapcsolatokban, azonban az általuk képviselt ügyek nagysága és jelentősége már nem érte el a bemutatottakét. A későbbi évek feljegyzéseibe betekintve láthatjuk, hogy egyre inkább visszaszorulnak a két város közti élénk kapcsolatokról tanúskodó ügyek. Ennek több oka is lehetett, így a nyugati kereskedelmi útvonal növekvő jelentősége, valamint a 60-as évektől egyre szigorodó határátlépési tilalmak, melyekben a lengyel uralkodó megtiltja polgárainak, hogy Magyarországról árut szállítsanak, s amire reagálva magyar részről is hasonló javaslatok születtek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár