Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén

A kereskedelem legfontosabb árucikkei

A XVI. század közepén a kassai kereskedelem nagyobb része az Eperjesen, Bártfán, Szandecen, Bochnián keresztül Krakkóba vezető útvonalon, illetve kisebb része nyugati irányba, Pozsonyon át az osztrák tartományok felé irányult. A kassai kereskedők északi és nyugati áruforgalmának értéke 1552-ben már meghaladta a hetvenezer guldent, a forgalom után fizetett harmincadvám a behozatal után 2673 guldenre, a kivitel után pedig 918 guldenre volt tehető. 

Lőcséhez, Bártfához és Eperjeshez hasonlóan Kassa lengyelországi kereskedelmének legjellemzőbb exportterméke a bor volt, ezen kívül az északi útvonalon szállítottak még különböző bőröket, faggyút, viaszt, szilvát; ezek összértéke a kirótt harmincad alapján azonban jóval kevesebb volt, mint a boré.  A bor elsőségét magyarázhatja az a tény, hogy a Tokaj-Eperjesi hegységnél északabbra fekvő területeken már nem volt mód szőlő telepítésére, így Sáros és Szepes vármegyékben, valamint Lengyelországban nagy borfelvevő piac jött létre.  Mivel a város határában silányabb minőségű, rossz bor termett, Kassa a drága és jó minőségű hegyaljai borokat szállította. A bor kiemelkedő szerepe nem csak a század közepére volt jellemző: már a XVI. század elején az exportált mennyiségnek kb. a fele, az egész hegyaljai termelésnek pedig mintegy negyede került Kassa közvetítésével a határon túlra, 1520 és 1570 között átlagosan évente mintegy 243 hektoliter.

A behozatalnál első helyen szerepeltek a különféle posztók  (görlici, boroszlói, nürnbergi, lundi (londoni), lembergi, karasia stb.). A Krakkóban a kassai kereskedők által felvásárolt textíliák nagy része Boroszlóból vagy Boroszló közvetítésével került a városba; a század közepére már jelentős részük Sziléziában előállított olcsó posztó volt. A textíliákon kívül gyakran importáltak még az országba különféle fűszereket, úgy mint borsot, sáfrányt, szegfűszeget - korszakunkban szemben a korábbi gyakorlattal, amikor még kelet felől, velencei kalmárok közreműködésével érkeztek, már Linz, Lipcse vagy közvetlenül Antwerpen raktáraiból jutottak sziléziai közvetítéssel Krakkóba ezek a fűszerek,  - valamint fémárukat (kések, kaszák, kardok), különböző ruházati cikkeket és csehországi fonalat, azonban ezek jelentősége a behozatalban nem mérhető a posztóéhoz, hiszen az a teljes import értékének mintegy 70 %-át tette ki.

1. Történeti háttér
2. A kereskedelem legfontosabb árucikkei
3. Krakkói polgárok ügyei kassai partnereikkel
4. Tartozások, behajtások
5. Egy korszak végetér