110 éves az esztergomi Mária Valéria híd
2005. szeptember 28. 13:03
Száztíz éve, 1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergom és Párkány közti Mária Valéria hidat.
Korábban
![]() |
A 2507 tonnás acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta, a pillérekhez 18 ezer köbméter követ használtak fel, a költségek 1,36 millió koronát tettek ki. A próbaterhelésre 1895 szeptemberében került sor, a híd Mária Valéria, az uralkodó lányának nevét kapta.
Az első világháború végén, 1919. július 22-én egy "baleset" miatt a párkányi oldal szélső nyílása a folyóba zuhant. Egyesek szerint ezt nem a hídőrség ügyetlensége okozta, hanem Párkány védelmében a csehszlovákok robbantották fel, a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, a teljes felújítást csak 1926-ban vagy 1927-ben fejezték be, addig csak gyalog lehetett átkelni. A pályaszerkezet fagerendáit ekkor cserélték acéllemezekre, a fakockás útpályát aszfaltra. A híd tragédiája a második világháborúban megismétlődött, 1944 végén három középső ívét a németek robbantották fel. Ezután 57 éven át két ív állt csak az ötből, bár a Duna újból határfolyó lett, így az Esztergom és Párkány (Sturovo) közti átkelés nemzetközi kérdéssé vált. Ez volt az utolsó Duna-híd - talán Európában is az egyetlen - amely bő fél évszázadig nem épült újjá, elsősorban politikai okokból.
![]() |
A tendert a Ganz-IS magyar-szlovák konzorcium nyerte, 11,7 millió eurós ajánlatával. Az acélszerkezeti elemek gyártását és beépítését a két magyar társaság végezte el, a két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották. A hajózási vízszint felett a korábbi 7,2 méteres űrszelvényt a mai előírások szerint 9,5 méterre kellett növelni, így az új híd ívesebb lett a korábbinál. Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, az első hídelemet a magyarországi oldalon május 24-én, a másodikat, a szlovák oldalon június 29-én emelték a helyére. A 603 tonna súlyú utolsó ívet 2001. július 27-én vontatták a párkányi oldalon lévő szerelőpadról a helyére, két bárkával és három további alátámasztással, a beemelést a Clark Ádám úszódaru végezte.
Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel. A Duna felett átívelő szerkezet és a hozzá tartozó bekötőutak, illetve épületek elkészítése összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak s a vám- és útlevélkezelő iroda kialakítására költötték. Az unió csak a hídszerkezet helyreállítását támogatta, a két országnak öt-ötmillió eurót juttatva, a többi kiadást Magyarország és Szlovákia fele-fele arányban viselte.
A hídon gyalogosok, személygépkocsik, menetrend szerinti buszjáratok és 3,5 tonna összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. Az utasok ellenőrzését a szlovák hídfőnél kialakított határállomáson végzik.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Közel-Kelet
- Mivel hatalmon maradt, győztesnek tekintette magát az öbölháború után Szaddám Huszein
- Ma is szolgál megoldatlan rejtélyekkel Petra, a nabateusok titokzatos városa
- Hónapokon át terjengett a hullaszag Jeruzsálemben a keresztesek diadala után
- Levante mai lakóinak DNS-e nagyrészt egyezik az ókori kánaánitákéval
- Aranypénzt tartalmazó középkori „malacperselyt” találtak Izraelben
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- A mekkai zarándoklatot is teljesítette a legendás orientalista Germanus Gyula
- Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése
- Háromszor is figyelmeztették a készülő merényletre a jeruzsálemi brit főhadiszállást, mindhiába
- Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban 11:56
- Haladó szellemű hazafiként ismerjük a szabadidejében szoknyapecér „árvízi hajóst” 10:31
- Oscar-díjas színész lett a Mexikóból szenesvagonnal kimenekített Anthony Quinn 08:28
- Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve tegnap
- Szeleczky Zita emigrációban is küldetésének tekintette a magyarságtudat megőrzését tegnap
- Hivatala méltósága és a francia király követelései között egyensúlyozott V. Kelemen pápa, az első „avignoni fogoly” tegnap
- A Habsburgok hívéből lett Magyarország fejedelme Bocskai István tegnap
- Rekordösszegért cserélhet gazdát a római mítoszt feldolgozó kínai festmény tegnap