2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

100 éves az Erzsébet híd

2003. október 10. 11:15

1903. október 10-én adták át a forgalomnak a kezdetben Eskü-téri hídként emlegetett dunai átkelőhelyet

Czekelius Aurél munkája

a régi híd
Száz éve, 1903. október 10-én adták át a forgalomnak a kezdetben Eskü-téri hídként emlegetett dunai átkelőhelyet, amelyet még építése közben neveztek el az 1898-ban Genfben meggyilkolt, a magyarok körében rendkívül népszerű Erzsébet királynéról, - a főváros kérésére, s az uralkodó jóváhagyásával.

A híd megépítésére irányuló javaslatot elsőnek Pálóczi Antal építész vetette fel 1885-ben, s indítványát a parlament meg is szavazta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1890-es szakvéleménye viszont így hangzott: "Az Eskü-téri híd építése mindenképpen és teljességgel célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontját." Szerencsére a testület később megváltoztatta álláspontját.

Az építkezést (a Vámház-téri /Szabadság/ híddal egyetemben) az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A tervezésre nemzetközi pályázatot írtak ki, a beérkezett 53 terv közül Julius Kübler német mérnök, valamint Eisenlohr és Weige építészek egynyílású kábelhídja kapta az első díjat, ám a minisztérium, mint beruházó a hazai ipart akarta pártolni, amely még nem volt képes a megfelelő kábeleket előállítani. A kiviteli terveket végül Czekelius Aurél készítette el Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai elméletei alapján. A lánchíd - melynek 15 méteres tartólánc-elemeit Diósgyőrban gyártották - ekkor már nem volt korszerű szerkezeti megoldás. Jellemző, hogy a majd 500 méter nyílású New York-i Brooklyn-kábelhidat már húsz évvel korábban, 1883-ban átadták.



lerombolva
A híd építése miatt jelentősen át kellett szabni a Belváros szerkezetét, mivel a mai Kossuth Lajos utca nem vitt el a Dunapartig. A hídtengelyt először a maitól északabbra képzelték, ennek áldozatul esett volna a Belvárosi templom is. Ez végül megmenekült, az új híd feljárója így is a közvetlen közelében haladt el. A legfájdalmasabb veszteség a Városháza olasz reneszánsz stílusú palotájának lebontása volt.

Az építkezés 1897-ben kezdődött. A vasszerkezetet a MÁVAG elődje gyártotta, karbonacélból. Az építés során a budai hídfő megcsúszott a Duna felé, ezért a hídfők elé mindkét parton betontömböt helyeztek el. A pillérek tartószerkezeteit romantikus vasdíszek borították, a torony tetején funkció nélküli csúcsok magasodtak. A szerkezet súlya 11 ezer 170 tonna, az építési költség 12,4 millió korona volt. Forgalomba helyezésekor a két pillér közötti 290 méteres távolságával az Erzsébet-híd volt a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja (1926-ban épült egy 340 méteres nyílású lánchíd a brazíliai Florianopolisban). A létesítmény teljes hossza 378,6 méter, a két 44,3 méteres parti nyílást nem lánc tartotta. A 11 méter széles kocsiút mellett a gyalogosok számára kétoldalt egyenként 3,5 méteres járda készült, s a láncok e járdák külső oldalán helyezkedtek el. A híd elsőként teremtett Budapesten a Duna két partja között villamos kapcsolatot, a vágányok kétoldalt, a járdák mellett kaptak helyet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár