Csupa(sz)épség
2005. szeptember 5. 13:12 Petik Linda
Rermészetes és mindennapos dolog, hogy férfiak és nők szerte a világon pénzt, fájdalmat nem sajnálva, vágják, tépik, csipkedik szőrzetüket.
A korai depilálószerek igen sokféle anyagból készültek, úgymint gyanta, szurok, fehérbor vagy borostyán és gumi kivonata, a szamár zsírja, nőstény kecske epéje, vagy akár denevérvér. I. e. 3000-4000 körül már külön erre a célra készített szőrtelenítő krémek léteztek (rhusma turcorum). Ezek a szerek természetes arzén-trisulfid, égetett mész és keményítő keverékei voltak.
Az ősi egyiptomiak között a simára borotváltság egyértelműen státuszszimbólum volt. Közember és rabszolga nem borotválhatta le a fejét, de a fáraónál és környezeténél kötelező érvényűnek tartották. Teljesen kopasz fejükön aztán igen bonyolult parókákat és díszeket viseltek, melyek mind gazdagságukat és rangjukat hivatottak mutatni. Erre utal Nefertiti híres mellszobra is: egy erősen, de ízlésesen festett arc, kopasz, szép formájú koponya, vékony, hosszú nyak s egy hatalmas süvegszerű korona. E látvány egyszerre fenséges, tiszteletet ébresztő és férfiszemnek gyönyörködtető. A kopaszság ebben az időben maga volt az erotika, egy nemes hölgy sima feje ellenállhatatlan szépséget tükrözött, s látványától vágy ébredt a férfiak szívében.
Ezért hát a legkülönbözőbb eszközökkel és módszerekkel irtották a szőrzetet. A borotva, a habkő, de a test egyéb területein alkalmazott méhviasz, égetett mész, keményítő vagy arzén mind-mind részei voltak a mindennapos kozmetikának. A szőrtelenség e mániája nemcsak a divat és a szépség terén bírt jelentőséggel, hanem higiéniai szempontból is elengedhetetlen volt. A forró közel-keleti klíma elősegítette baktériumok és betegségek terjedését, így a test teljes szőrtelenítése jó megoldásnak bizonyult a fertőzésekkel szembeni küzdelemben.
A cikk teljes terjedelmében a 2005. évfolyam szeptemberi számában olvasható!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap