2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Honfoglalás-kori magyar temetőt tárnak fel Erdélyben

2005. augusztus 11. 11:02

Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárják fel Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei - áll Chirmiciu András cikkében a Nyugati Jelen oldalán. A tizedik századi sírhalmaz teljes feltárása, leletanyagának feldolgozása fontos információkat adhat a magyarság európaivá válásáról.

Honfoglalás és régészet

Régészek nyári idénymunkán
Szembeszállnak a régészek a kitalált középkor ötletével
Honfoglalás kori falu nyomai Budakalászon
Középkori falu Budaörs mellett
Százezer régészeti lelőhely Magyarországon
Régészeti emlékhely Fonyódon
A feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője, az ásatások vezetője. Minden bizonnyal az erdélyi törzshöz tartoztak (a gyulák nemzetségéhez). Állandó településről van szó, melynek elhelyezése - egy domb tetején - arra utal, hogy a Maros völgyének ellenőrzése lehetett az itteni magyarok célja. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostól kevesebb, mint 50 kilométerre lévő Gyulafehérvár környékén alakult ki.

Habár állandó településről van szó, a feltárt temető mégis arra utal, hogy az akkori magyarok még nem adták fel teljesen nomád, kalandozó életmódjukat. Éppen ez a kettősség teszi érdekesebbé a kései honfoglaló - de még pogány - időszakból származó szászvárosi temetőt. Amely némileg eltér a pannóniai törzsekétől, valamint a korábbi temetőktől, amint a Nagyvárad melletti Bihar községben feltárt, a honfoglalás első nemzedéke idejéből származó - egyértelműen nomád életmódról tanúskodó - nagy temető leletanyaga is bizonyítja.

Míg a honfoglalás első nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A tizedik századi szászvárosi temető nem olyan gazdag, kengyel, nyíl, tegez, vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő. Marian Tiplic szerint mindez a környező népek, elsősorban a besenyők, de esetleg a helyi szláv - vagy akár latinos - lakosság magyarságra gyakorolt hatására vezethető vissza.

A 62 eddig feltárt sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Azonban sok férfitetem egy-egy testrésze hiányzik (gyakran éppen a fej), ami egyértelműen erőszak általi halálra utal. Vagyis a már letelepedett köznép békés életre tért át, míg az előkelők folytatták harcias és veszélyes életmódjukat. Mihai Castaian, a szászvárosi múzeum ifjú igazgatója, az ásatások tudományos kutatója véleménye szerint elképzelhető, hogy az erőszakban elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak áldozatai.

Első és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati kereszténység és az európai fejlődés útjára terelni a pogánysághoz erősen ragaszkodó törzseket, különösképpen az erdélyi törzset. Lehet, hogy István király és nagybátyja, a bizánci kereszténységre áttért erdélyi Gyula közötti fegyveres összecsapás - s ezáltal az összmagyarság hosszú távú sorsa - éppen a Szászváros és Gyulafehérvár közötti síkságon dőlt el?!

Marian Tiplic reményei szerint az augusztus közepéig tartó ásatások során sikerül teljesen feltárni a szászvárosi temetőt, mely 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben. A stratégiailag fontos Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba.

Déván, például, az 1970-es években, a Micro 15 tömbháznegyed építése idején, véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volt szabad róla. A fiatal nagyszebeni régész szerint a vajdahunyadi a honfoglalás idejéből, vagy az azt követő időből származó temető lehet. Csakhogy a feltárás gyakran akadályokba ütközik, ha nem is a hatóságok részéről. Manapság a pénz a legjelentősebb gond, szögezte le Marian Tiplic, akinek régészcsapatában a nagyszebeni és tübingeni egyetemistákon kívül székelyudvarhelyi fiatalok is vannak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár