Az UNESCO a víz alatti örökség védelmét sürgeti
2005. július 5. 12:04
Az UNESCO a víz alatti kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi keretegyezmény elfogadására hívta fel az országok vezetőit.
Korábban
Legutóbb öt ország, Panama, Bulgária, Horvátország, Spanyolország és Líbia erősítette meg a víz alatti örökség védelméről szóló keretegyezményt (Convention on the Protection of Underwater Cultural Heritage). Összesen húsz csatlakozó szükséges mielőtt az UNESCO által 2001 októberében elfogadott egyezmény hatályba lép.
A nemzetközi szabályozás a víz alatti kulturális örökség in situ megőrzését és a víz alatti kulturális örökség kereskedelmének megtiltását célozza. A védelem elsüllyedt városok és hajóroncsok mellett kiterjed "az emberiség mindenfajta kulturális, történelmi, vagy régészeti örökségére, amely részben vagy egészben víz alá került, időszakos vagy állandó jelleggel". Ide tartozik például az ókori világ hét csodáinak egyike, az alexandriai világítótorony s mintegy 3 millió az óceánfenéken heverő feltáratlan hajóroncs és számos a Fekete-tenger áldozatául esett neolitikus település.
A hajóroncsok és tengerfenékre került kincsek egyébként elenyésző részét vizsgálják meg régészetileg, a többség kincsvadászok martalékává válik. Az egyre olcsóbb merülések és a búvárkodás népszerűsége miatt rendkívül sok helyen jelentek meg a kincsvadászok, és kezdték meg a tengerfenéki kincsek szisztematikus kifosztását és jól jövedelmező értékesítését. A nemzetközi vizekben található roncsokat, kincseket ugyanis semmilyen nemzetközi szabályozás nem védi: rendszerint megtalálójukon keresztül azonnal a nemzetközi feketekereskedelembe kerülnek, mellőzve bármifajta régészeti feltárást, értékelést.
A szabadidős búvárkodás mellett a tengeri örökségre nézve további veszélyt jelent a kiterjedt ipari halászat és a tengerfenéken zajló vezetékfektetések is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap