Magyarok harcolnak a mühlbergi csatában
2004. szeptember 13. 12:06
A lutheri tanok Német Birodalom nemességénél és városi polgárságánál egyaránt széles körű visszhangra találtak, és gyorsan hódítottak. A fejedelmek és a rendek is örültek az egyházi javak elvételének, szekularizálásának, hiszen azok számottevő anyagi gyarapodást jelentettek számukra. V. Károly császár és toledói udvara mereven elutasította a vallásújítást. A nemzetközi politikai viszonyok mégis hosszú időn át megakadályozták, hogy beavatkozzék a német vallási (és a velük járó rendi) bonyodalmakba. A császár csak a tridenti zsinat 1545-ben történt összehívását követően határozta el magát a fegyveres fellépésre, amikor öccsével, Ferdinánddal közösen, III. Pál pápa támogatásával háborút indított a protestáns fejedelmek ún. schmalkaldeni (1531) ellen. A harcok során a Habsburgok uralkodása idején első ízben került sor arra, hogy magyar csapatokat (Nyáry Ferenc parancsnoksága alatt álló huszárokat) vetettek be idegen - cseh - harctéren. A magyar huszárok bátorságáról a kortársak nagy elismeréssel nyilatkoztak. Az 1547. április 24-i, az Elba menti Mühlbergnél lezajlott döntő csatában egy magyar huszár ejtette fogságba a protestáns hadak vezérét, János szász választófejedelmet. A protestáns rendi koalíció veresége nyomán jelentősen felerősödtek a császári hatalom reformációellenes intézkedései, amelyekről elsősorban a délnémet városok polgársága szenvedett. A magyarországi haderő részleges átcsoportosítása a háború idején felbátorította a törököket, de átforgó támadó hadműveletet - az újabb perzsiai hadjárat előkészületei miatt - nem indítottak. Ugyanakkor V. Károly is elutasította az ország török alóli felszabadítására vonatkozó kérését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben tegnap
- Jövő februárban jelenik meg Bill Gates memoárja tegnap
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete tegnap
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos tegnap
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását tegnap
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt 2024.06.05.