Magyarok harcolnak a mühlbergi csatában
2004. szeptember 13. 12:06
A lutheri tanok Német Birodalom nemességénél és városi polgárságánál egyaránt széles körű visszhangra találtak, és gyorsan hódítottak. A fejedelmek és a rendek is örültek az egyházi javak elvételének, szekularizálásának, hiszen azok számottevő anyagi gyarapodást jelentettek számukra. V. Károly császár és toledói udvara mereven elutasította a vallásújítást. A nemzetközi politikai viszonyok mégis hosszú időn át megakadályozták, hogy beavatkozzék a német vallási (és a velük járó rendi) bonyodalmakba. A császár csak a tridenti zsinat 1545-ben történt összehívását követően határozta el magát a fegyveres fellépésre, amikor öccsével, Ferdinánddal közösen, III. Pál pápa támogatásával háborút indított a protestáns fejedelmek ún. schmalkaldeni (1531) ellen. A harcok során a Habsburgok uralkodása idején első ízben került sor arra, hogy magyar csapatokat (Nyáry Ferenc parancsnoksága alatt álló huszárokat) vetettek be idegen - cseh - harctéren. A magyar huszárok bátorságáról a kortársak nagy elismeréssel nyilatkoztak. Az 1547. április 24-i, az Elba menti Mühlbergnél lezajlott döntő csatában egy magyar huszár ejtette fogságba a protestáns hadak vezérét, János szász választófejedelmet. A protestáns rendi koalíció veresége nyomán jelentősen felerősödtek a császári hatalom reformációellenes intézkedései, amelyekről elsősorban a délnémet városok polgársága szenvedett. A magyarországi haderő részleges átcsoportosítása a háború idején felbátorította a törököket, de átforgó támadó hadműveletet - az újabb perzsiai hadjárat előkészületei miatt - nem indítottak. Ugyanakkor V. Károly is elutasította az ország török alóli felszabadítására vonatkozó kérését.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő tegnap
- 10 érdekesség a pénz történetéből tegnap
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói tegnap
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma tegnap
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez tegnap
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” tegnap
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? tegnap
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét tegnap