Párhuzamos kastélysorsok Magyarországon

2004. november 3. 13:32

A bajnai Sándor-Metternich kastély (Komárom-Esztergom), a fehérvárcsurgói Károlyi kastély (Fejér) és a nyírábrányi Eördögh-Szapáry kastély (Hajdú-Bihar) sorsán keresztül mutatja be a kastélyhasznosítási programok eredményeit, reményeit vagy éppen reménytelenségeit az Építészfórum írása.

Bajnán a középkori alapokon kiépített barokk kastélyegyüttest Hild József 1834-ben "divatosította", mikor Sándor Móric, az Ördöglovas feleségül vette Metternich lányát. Fehérvárcsurgón az 1840-es években Koch tervei alapján épített érett klasszicista együttes kisebb átalakításokon esett keresztül a 19. század második felében: korai öntöttvas szerkezettel épült meg az ún. Csipketerasz, Ybl munkájaként óratorony és kisebb belső átalakítás készült. Nyírábrányon a kastélyt korábbi előzmények nélkül Povolny Ferenc tervei alapján Eördögh Alajos, Szabolcs megye főjegyzője építtette 1823-ban. Az egyszerű, zárt tömegű épület pezsgő szellemi és zenei életnek, jelentős könyvtárnak és képtárnak adott helyet.

Az államosítást követően kifosztva szükséglakásként, téesz-raktárként, pártházként, gépállomásként, üdülőként, nevelőintézetként, községi általános iskolaként működtetett kastélyok mai hasznosítási lehetőségeiről szól az Építészfórum cikke >>