Tizenöt éve kezdődött a bársonyos forradalom
2004. november 17. 11:11
Az új kormányt, szabad választásokat és a kommunista vezetők távozását követelő csehszlovák bársonyos forradalom után a rendszerváltás folyamata mégsem volt teljesen feszültségmentes: 1993. január 1-jétől az ország két részre oszlott. Létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.
Az úgynevezett `bársonyos forradalom` kezdete Csehszlovákiában. 1989. november 17-én, nyolc nappal a berlini fal `leomlását` követően Prágában a karhatalmi erők a belváros főutcáin brutális erőszakkal oszlatták fel azt a tüntető menetet, amelynek résztvevői eredetileg a Cseh-Morva Protektorátusban ötven évvel azelőtt e napon a nácik által kivégzett cseh diákokról kívántak megemlékezni. A gyökeres változásokat, új kormányt, szabad választásokat és a kommunista vezetők távozását követelték. A rohamrendőrök beavatkozása miatt egész Csehszlovákiában nagy volt a felháborodás.
17-én éjfél után Vágsellyén megalakult a Független Magyar Kezdeményezés, a jelenlegi Magyar Polgári Párt jogelődje. Még aznap este Prágában megalakult a Polgári Fórum (OF), és sztrájkba léptek a prágai színházak. 20-án a pozsonyi sétatéren megtartott újabb diáktüntetés után Pozsonyban megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) polgári kezdeményezés. Az egykori szövetségi köztársaságban végbement "bársonyos forradalmi események" első hónapjaiban ez a három polgári csoportosulás fémjelezte a történéseket. November 24-én új pártfőtitkárt választottak és lemondott a miniszterelnök is. November 27-én - a november 20-án megalakult Polgári Fórum felhívására - a nép további változásokat követelt. A parlament november 29-én törölte az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. 1989. december 29-én a parlament Václav Havel írót választotta az ország elnökévé.
Az első szabad választásokat 1990. június 8-9-én tartották meg, amelyet a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nyert meg.
1993. január 1-jétől az ország két részre oszlott és létrejött a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap