2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

59 éve szabadult fel a budapesti gettó és hurcolták el Raoul Wallenberget

2004. január 19. 09:02

Megemlékezést tartott a Raoul Wallenberg Egyesület a II. világháború idején magyar zsidó polgárok ezreit megmentő svéd diplomata elhurcolásának 59. évfordulója alkalmából vasárnap Budapesten, a XIII. kerületben lévő emléktáblájánál. A budapesti gettó felszabadításának 59. évfordulóján rendezett megemlékezésen Kardos Péter főrabbi elmondta, a holokauszt 60. évfordulója a sírás, a gyász, az emlékkövek elhelyezésének, valamint a holokauszt tagadóival, a mártírok emlékének meggyalázóival szemben vívott eszmei háború ideje.

Raoul Wallenberg elhurcolása

`Wallenberg neve mementó, emlékezés a gyilkos diktatúrákra, az önkényre, de egyben fogalom is, jelkép az önfeláldozás, a szolidaritás, a humanizmus jelképe. (...) Wallenberg neve most is arra figyelmeztet bennünket, hogy minden időben, minden körülménytől függetlenül embernek kell maradni` - mondta Lamperth Mónika belügyminiszter.

Az emléktáblánál a Raoul Wallenberg Egyesület, Lamperth Mónika, Bengt Lundborg, Svédország budapesti nagykövete, Jurij Monics, az Orosz Föderáció követségének tanácsosa, valamint a II. és a XIII. kerületi önkormányzat helyezte el a megemlékezés virágait.

Raoul Wallenberg 1912. augusztus 12-én született Stockholmban, Svédország egyik leghíresebb családja sarjaként. Az amerikai Michigan Egyetemen építészetet tanult, 1935-ben egy dél-afrikai svéd cégnél helyezkedett el. Néhány hónappal később egy holland banknál a palesztinai Haifában kezdett el dolgozni, s ott került először kapcsolatba Németországból menekült zsidókkal.

1936-ban visszatért Svédországba, a Közép-európai Kereskedelmi Rt.-nél vállalt munkát. A cég egyik alapítója a magyar származású Lauer Kálmán volt. Wallenberg 1942 elején járt először Magyarországon, majd 1944 júliusában a svéd követség titkáraként érkezett Magyarországra. Diplomataként zsidók ezreit mentette meg hamis útlevelekkel, menlevelekkel.

1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg. A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudni semmi bizonyosat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár