Az európai integrációs folyamat és a szuverenitás története - 1

Korábban

Az európai integrációs folyamat és a szuverenitás története - 3

Az európai integrációs folyamat és a szuverenitás története - 2

A szuverenitás definiálására többek közt jogelméleti, politológiai és nemzetközi kapcsolatok elméletek tettek kísérletek. A szerzők a XVI. századtól napjainkig az adott korszak kihívásainak megfelelően pontosították, egyesítették a különböző tudományágak leírásait és kiegészítették mind újabb elemekkel. Az eredeti bodin-i szuverenitás-definíció  a vesztfáliai rendszer adottságaira reflektálva született meg, ami szerint az uralkodó, később az állam hatalma az alábbiakra terjed ki:

• abszolút autoritással bír a területe felett,
• korlátlan, külső kényszerítő erőtől mentes,
• oszthatatlan,
• törvényalkotó képességgel rendelkezik.

A rendszer a territoriális államok egyenlőségén alapult. A belső politikai hatalom és a területiség összekapcsolódásán nyugodott, ahol a határokon belüli területen élők kizárólagosan az uralkodó/állam fennhatósága alatt álltak. A külső érdekérvényesítésben az államok kölcsönösen elismerték egymást, egyenlők voltak és önállóan döntöttek a céljaik eléréséhez, érdekei maximalizálásához, választott eszközök használatáról.

Napjainkra a határok átjárhatókká váltak, új kapcsolatrendszerekben szub-, transz-, multi-, és szupranacionális szereplők jelentek meg, funkcionális területenként eltérő függőségi rendszerek alakultak ki, nemzetközi intézmények szabályozása hatotta át a hazai politika-csinálást és jogrendszert. A bel- és külpolitika összekapcsolódott, a belpolitika internacionalizálódott, míg a külpolitika domesztikálódott és társadalmasítódott. A külső érdekérvényesítést már nem az államrezon (állami külső és belső autonómia) határozza meg, hanem a nemzeti érdek sokfélesége. A szuverenitás monolitikus jellemzője megszűnt, mára több közösséget is megillethet.

Ebben az összetett világban a szuverenitás igen sokféle értelmezése született meg.  Attól függően, hogy a jelenség leírásának mely elemét ragadjuk meg más és más szuverenitás-definíciót lehet megadni (pl. a fogyasztói szuverenitás a szabad áruválasztás leírására). "A szuverenitásnak nincs egyetlen definíciója, mert a kifejezés jelentése attól az elméleti kontextustól függ, amelyben használják ." Krasner a szuverenitás négy alapjelentését különbözteti meg, amelyek rímelnek a bodin-i definíció elemeire:

• a belső főhatalom, politikai autoritás ("domestic"),
• a határt átszelő mozgások ellenőrzésének képessége ("interdependence"), 
• a modern vesztfáliai rendszer, azaz territorialitás és autonómia külső szereplők kizárásával ("Westphalian"),
• a nemzetközi jogban elismertség, szerződéskötési képesség ("international law") .

Bodin-nél a "souveraineté" a király főhatalmát jelentette belsőleg a feudális urakkal szemben, külsőleg pedig a pápai hatalommal szemben. A modern államok kialakulásával a belső szuverenitás jelentette, hogy az állam területén kizárólagosan az állam politikai fennhatóságának akarata érvényesül, és saját jogrenddel bír. A külső szuverenitás az állam kifelé irányuló, nemzetközi jogilag elismert, önálló politikai érdekérvényesítését takarta. Mára a külső szuverenitást a belső szuverenitás "logikus következményének " tekinthetjük, ahol az adott állami kereteken belül a belső szuverenitás egy intézményhez (pl. brit Parlamenthez) vagy egy közösséghez (pl. nemzethez, "popular sovereignty") tartozik, "hogy az állam, mint egész, a főhatalom birtokában részt vehessen a külső kapcsolataiban ." A belső szuverenitás birtokosa tehát a külső szuverenitást is birtokolja, anélkül, hogy a nemzetközi szerződésekben vagy kapcsolatokban közvetlenül részt venne vagy a nemzetközi rend elismert szereplője lenne. Egy "összeadódott szuverenitás" ("pooling ") jött létre.

Az európai integrációs folyamat legújabb eredményei, különös tekintettel a Konvent által benyújtott és a kormányközi konferencián elfogadott alkotmánytervezetre, azt mutatják, hogy a jelenlegi uniós hatáskör-megosztásban is az "összeadódott szuverenitás" érvényesül, ahol a végső döntések a tagállamok kormányaiban születnek meg. A kormányok döntenek arról, hogy a határokon átnyúló folyamatok hatékonyabb ellenőrzése érdekében, szerződésbe foglaltan hatásköröket osztanak meg, vagy ruháznak át közösségi intézményekre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái