Makkai László

Makkai László  1914. július 10-én született Kolozsváron, 1989. dec. 1-jén halt meg Bdapesten. Nagyapja, Makkai Domokos tanár és történetíró volt, apja, Makkai Sándor erdélyi református püspök és író.

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban, a kolozsvári tudományegyetemen és a budapesti tudományegyetemen végezte. 1936-ban költözött Budapestre, és szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen.

1936-40-ben az Országos Széchényi Könyvtár, 1940-41-ben a Miniszterelnökség tisztviselője. 1941-45-ben Kolozsvárott az Erdélyi Tudományos Intézet tanára. 1942-ben magántanári képesítést szerzett a "Román történelem, különös tekintettel balkáni és magyar kapcsolataira" c. tárgykörből a kolozsvári tudományegyetemen. 1940-44-ben a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének titkára.

1945-49-ben a Kelet-európai Tudományos Intézet munkatársa. 1946-ban a "Kelet-európai társadalomtörténet" c. tárgykörből magántanári képesítést szerzett a budapesti tudományegyetemen. 1949-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1961-től főmunkatársa, 1976-tól tudományos tanácsadója. 1955-ben a történettudomány kandidátusa, 1970-ben doktora lett. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1987-től rendes tagja.

1971-től a Debreceni Református Teológiai Akadémián az egyháztörténet tanára, 1974-től az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. 1964-84 között a Világtörténet c. folyóirat főszerkesztője. 1977-től a Confessio c. folyóirat szerkesztőbizottságának ügyvezető elnöke. 1982-87-ben a Magyar Történelmi Társaság elnöke.

Munkásságának első szakaszában főként Erdély közép- és újkori történetével, a magyar-román történelmi kapcsolatokkal foglalkozott. 1949 után kezdetben a 16-17. századi eszme- és társadalomtörténet, majd a 17. századi gazdaságtörténet került kutatásainak középpontjába. Foglalkozott a parasztmozgalmakkal, protestáns egyháztörténettel és általános művelődéstörténettel is. Jelentős eredményeket ért el a 17. századi angol-magyar történeti kapcsolatok és Bethlen Gábor korának feltárásában.

Makkai László fontosabb művei

• Két világ határán. Havasalföldi városok és kolostorok (Kolozsvár, 1935)
• Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről (vál., összeáll., I-X., Bp., 1941)
• Erdélyi városok (Bp., 1940; németül, angolul, franciául is)
• Documenta historiam valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 (szerk. Fekete Nagy Antallal, Bp., 1941)
• A románok története, különös tekintettel az erdélyi románokra (társszerző, szerk., Gáldi Lászlóval, Bp., 1941, németül 1942)
• Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár, 1942)
• Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben (németül, Bp., 1942)
• Erdély népei a középkorban (Magyarok és románok, I., Bp., 1943)
• Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron (Kolozsvár, 1943)
• Erdély története (Bp., 1944; franciául Bp.-Párizs, 1946)
• Magyar-román közös múlt (Bp., 1948, 1989)
• A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen (Bp., 1952)
• I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648) (Bp., 1954)
• A felsőtiszavidéki parasztfelkelés 1631-32 (Bp., 1954)
• A kuruc nemzeti összefogás előzményei (Népi felkelések Magyarországon 1630-32-ben) (Bp., 1956)
• Magyarország története I-II. (társszerző, szerk., Bp., 1958)
• Oliver Cromwell beszédeiből, leveleiből (vál., bev., Bp., 1960)
• Árpád-kori és Anjou-kori levelek (vál., bev., Mezey Lászlóval, Bp., 1960)
• Az emberiség története (Bp., 1960)
• A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata (Bp., 1963)
• A magyar bélyegek monográfiája (I, Bp., 1965)
• A tudomány forradalma Angliában (összeáll., bev. Bp., 1966)
• Angliai Erzsébet (Bp., 1967)
• A középkor története (Bp., 1968)
• A polgári forradalmak és az újkor (Incze Miklóssal, Bp., 1969)
• A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Bp., 1971)
• Die Geschichte Ungarns (társszerző, Bp., 1971)
• A History of Hungary (társszerző, Bp., 1973)
• A reneszánsz világa (Bp., 1974)
• A feudális mezőgazdaság (Gödöllő, 1979)
• Bethlen Gábor emlékezete (összeáll., bev., Bp., 1980)
• Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből, 1867-1978 (szerk. Bartha Tibor, Bp., 1983)
• Debrecen város művelődéstörténete (Debrecen, 1984)
• Magyarország története 1526-1686 (Bp., 1985)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?