Dzsingisz kán írástudó volt?
2004. augusztus 24. 11:08
Egy kínai történész szerint bizonyítékok vannak arra, hogy az egykori roppant mongol birodalom feje, Dzsingisz kán a nem csak, hogy ismerte a betűket, de maga is igen különleges, jó stílusban írt, és nem okozott nehézséget számára az olvasás sem.
Korábban
A történészek mindeddig bizonyosak voltak abban, hogy a nagy uralkodó írástudatlan volt, hiszen a mongol írásbeliség első nyomai a 13. század elejéről datálódnak, abból az időből, amikor Dzsingisz kán már a negyvenes éveit taposta. Ebben az életkorban - tételezték fel a kutatók - az uralkodónak a kiterjedt birodalom irányítása mellett valószínűleg már nemigen jutott ideje arra, hogy írni-olvasni megtanuljon.
Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Tengusz Bajarijn, a belső mongóliai egyetem professzora nemrégiben egy kínai taoista filozófusnak küldött könyvben rábukkant Dzsingisz kán 1219-ből származó, saját kezűleg írt rendeletére. A mongol nyelven, különleges stílusban íródott utasítást minden bizonnyal Dzsingisz kán személyesen fogalmazta - vélekedik a professzor.
Előkerült egy nem sokkal később, ugyancsak a kán által fogalmazott, és ugyanahhoz a tudós szerzeteshez írott üzenet is, amely így szól: "Utasítottam minisztereimet, hogy a prédikációkból állítsanak össze kézikönyvet, és azokat saját magam olvasom majd fel". Ez a mondat - idézi a kínai hírügynökség Bajarijn professzort - egyértelműen utal arra, hogy a nagy mongol vezér el tudta olvasni a szentbeszédeket.
Dzsingisz kán a kutatók szerint valamikor 1167 táján látta meg a napvilágot, majd a belső-mongóliai pusztákon élő törzseket egyesítve mindaddig ismeretlen harcmodorú, rettegett lovas hadsereget hozott létre, amely végigpusztította Kína egy részét és Közép-Ázsiát, és rövid életű birodalmat hozott létre, amely egészen Magyarországig és Lengyelországig elnyúlt Nyugat felé.
MTI
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.