Több volt, mint egy kliométer

A múlt közgazdaságtudományi, ökonometriai módszerű vizsgálatát zászlajára tűző kliometria tíz évvel ezelőtt 1993-ban került először a figyelem központjába, amikor megosztott Nobel-díjban részesítették két élő klasszikusát, Richard W. Fogelt és Douglas North-t. A történelem múzsájáról (Klió) és az ökonometria mérésre vonatkozó utótagjának összevonásából született irányzat feltűnéséig a történettudományból teljesen hiányzott a kvantitatív társadalomtudományos módszertan és a matematikai modellezés. A kliometria receptje egyszerű: Cáfoljunk előítéleteinket és tudományos eredményeinket ökonometriai és statisztikai vizsgálattal! Koronként és egyénenként változó érzelmek vagy ideológiák helyett beszéljünk a számok nyelvén! A végeredmény: Fogelt meghívják a Harvardra, 1993-ban North-al együtt Nobel-díjat kap.

Ám az új gazdaságtörténeti irányzat azóta sem igazán talált befogadásra a hagyományos történész berkekben. Ami a hagyományos történetírás számára különösen idegen benne az a fogalmilag megragadott történeti probléma empirikus vizsgálatának módszere, mely egy teória érvényességét teszi próbára úgy, hogy egy tényellenes kiindulópontról falszifikálható állításokat fogalmaz meg. Eközben rendkívül nehézkes szókinccsel terheli meg a hagyományos politikai történetírás nyelvét, s szokatlan kérdésfeltevése még csak nem is ad "végleges" választ, viszont megdönti a korábbi, konszenzuális dogmákat.

A kliometria tudatosan vállalt forradalmisága jól lemérhető Robert Fogel 1964-ben az amerikai vasútfejlődésről írt munkáján, melyben megcáfolta a vasút döntőnek vélt jelentősségét az amerikai gazdasági növekedésben. Fogel ugyanis kiszámította, hogy mennyi a társadalmi megtakarítás, mellyel a vasút csökkentette a (egyrészt régiók között vízi úton, másrészt a gyártási helyektől a vasútállomásig illetve kikötőig történő) szállítás költségeit. Kiderült, hogy a hagyományos szállítási utak is elégnek bizonyultak volna - vagyis ha nem lett volna vasút, akkor a többletköltség nem lett volna nagyobb a GDP 5%-ánál.

A kliométerek másik Amerikában viszonylag népszerű történelmi problémája a rabszolgatartás. Fogel a polgárháború előtti ültetvényes gazdálkodás rentabilitását, hatékonyságát mérte egy nem teljesen bonyolult közgazdasági fogalom (a tőkehozadék) segítségével. Eszerint a déli rabszolgatartás nem pusztán kifizetődő, hanem egyúttal gazdaságilag is racionális volt. Fogel az ipari fegyelmezés viszonylag mérsékelt eseteként könyvelte el a déli ültetvényes rabszolgatartást. Érvei elég merészek: az "átlag rabszolgát" évente csak 0,07-szer korbácsolták meg, és 0,1-szer adták el, tehát a rabszolgacsaládok szétszakítása is eléggé ritka volt; továbbá a fehér angolszász protestáns munkaetosz fekete átvétele is jó arányban zajlott délen; vagyis a déliek rabszolgatartása gazdaságilag életképes és jó, még a táplálkozásuk is kalóriadúsabb volt!

A kanadai Eddie Scott szerint a kliometria egy kezdettől fogva tudatos fejlesztés eredménye, mely az elemzés explicit elmélete, formális statisztika és alapos adatkezelés révén az amerikai gazdaságtörténetben domináns irányzattá válhatott. 2003. november 18-án, kedden 11.00 órai kezdettel a Történettudományi Intézet Tanácstermében magyar nyelvű előadásában a porosz-magyar tulajdonjogok összehasonlítását kísérli meg.

Eddie Scott művek magyarul:

Ami "köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmodjába (Debrecen, Csokonai Kiadó, 1996).

"A földbirtokos elit Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon, 1893-1935: Másképp alakult-e a birtokai terjedelme és struktúrája az új nemzetközi határ két oldalán?" Történelmi Szemle (1998)

"A földtulajdoni címtárak mint a gazdaságtörténeti kutatás forrásai" Híd a századok felett: Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára (Pécs,1998), 331-341.

"Cluster-analízis a földbirtokszerkezet vizsgálatában" AETAS 1994:3, 17-36.

"Fél évszázad birtokviszonyai: Változások a trianoni Magyarország területén, 1893-1935" Történelmi Szemle, 1990:3-4, 301-357.

"Adatbázis az 1911. évi Gazdacímtár adataiból a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatások számára" (társszerzők Julia Puskás és Margit Lánc) Történelmi Szemle 1977:2, 315-328.

"Mit bizonyítanak az 1882-1913-as exportstatisztikai adatok? Magyarország valóban csak a Monarchia 'éléskamrája' volt?" Történelmi Szemle 1982:3, 416-425.

"Cui Bono? Magyarország és a Dualista Monarchia védovámpolitikája" Történelmi Szemle 1976:1-2, 157-166.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2021

• Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk
• Báthory Erzsébet vérszomjas legendája
• Lucrezia Borgia mítosza
• Boszorkányok és tortúrák
• Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban
• Georges de La Tour Magdolnái
• Kumibri, az életmentő vízibüfés
• Temesújfalu kastélya
• A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant