2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A történelem első modern légicsapása

2011. május 12. 09:02 BBC News

Száz éve hajtották végre a történelem első légicsapását Líbiában, amely során ugyan senki sem sérült meg, de a bombákat ledobó olasz pilóta ekkor még bele sem gondolt, hogy ezzel milyen pusztító gépezetet zúdított az emberiség nyakába.

„A mai nap úgy döntöttem, hogy megpróbálok bombákat ledobni a repülőgépemből” – írta naplójában 1911 novemberében Giulio Gavotti. „Ha sikerrel járok, örömmel fog eltölteni, hogy én lehetek az első ember, aki ezt megtette” – tette hozzá. A pilóta hamarosan felemelkedett szedett-vetett gépével az égbe, majd egy sivatagi oázis felé érve ledobta a bombákat, megnyitva ezzel a történelem egyik legsötétebb fejezetét.

Az 1861-ban egyesült fiatal nemzetállam Európa beteg embere, a már haldokló Oszmán Birodalom egyes részeit szemelte ki expanzív külpolitikájának terepéül, s köztük volt az észak-afrikai gyarmat, Líbia is. Gavottit ugyan csak felderítő hadművelet céljából küldték, de a férfi hamar rádöbbent, hogy sokkal többet várnak tőle. „Ma két, bombákkal teli doboz érkezett” – olvasható a BBC birtokába került levélből. „Ezeket fogjuk ledobni” – írja apjának Nápolyból. „Nagyon érdekes, hogy egyikünknek sem mondták el, hogy mi fog történni, nem kaptunk utasítást feletteseinktől. A bombákat a legnagyobb körültekintéssel kell a fedélzetre vinni” – tette hozzá.

A bevetésre csupán nyolc évvel a Wright-testvérek úttörőnek bizonyuló Kitty Hawk-i (Észak-Karolina) repülése után került sor. „Az ülés mellett elhelyeztem egy bőrtokot, ide tettem a bombákat. Kis, kerek bombák voltak, egyenként 1,5 kilogramm tömegűek. Hármat tettem a tokba, egyet pedig a kabátom zsebébe”. Gavotti aztán Ain Zara városa felé vette az irányt, amely akkor még egy kis oázis volt; itt arra számított, hogy az olasz invázió ellen szövetkezett arab és török fegyveresek jelenhetnek meg.

Gavotti három bombát dobott le az oázisra, az akcióban azonban valószínűleg senki sem sérült meg. Ő maga azt írja: „Elégedett voltam a teljesítményemmel. Egyenesen Caneva parancsnoknak jelentettem. Mindenki meg volt elégedve”. Az olasz sajtó valóságos dicshimnuszokat zengett a pilótáról. Ugyan a történelem első légicsapása nem okozott emberi életekben mérhető károkat, de a 20. század legborzalmasabb támadásaiban, Guernicánál, Drezdánál, vagy éppen Hirosimánál többen haltak meg, mint azt Gavotti valaha is elképzelte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár