A történelem első modern légicsapása
2011. május 12. 09:02 BBC News
Száz éve hajtották végre a történelem első légicsapását Líbiában, amely során ugyan senki sem sérült meg, de a bombákat ledobó olasz pilóta ekkor még bele sem gondolt, hogy ezzel milyen pusztító gépezetet zúdított az emberiség nyakába.
Korábban
„A mai nap úgy döntöttem, hogy megpróbálok bombákat ledobni a repülőgépemből” – írta naplójában 1911 novemberében Giulio Gavotti. „Ha sikerrel járok, örömmel fog eltölteni, hogy én lehetek az első ember, aki ezt megtette” – tette hozzá. A pilóta hamarosan felemelkedett szedett-vetett gépével az égbe, majd egy sivatagi oázis felé érve ledobta a bombákat, megnyitva ezzel a történelem egyik legsötétebb fejezetét.
Az 1861-ban egyesült fiatal nemzetállam Európa beteg embere, a már haldokló Oszmán Birodalom egyes részeit szemelte ki expanzív külpolitikájának terepéül, s köztük volt az észak-afrikai gyarmat, Líbia is. Gavottit ugyan csak felderítő hadművelet céljából küldték, de a férfi hamar rádöbbent, hogy sokkal többet várnak tőle. „Ma két, bombákkal teli doboz érkezett” – olvasható a BBC birtokába került levélből. „Ezeket fogjuk ledobni” – írja apjának Nápolyból. „Nagyon érdekes, hogy egyikünknek sem mondták el, hogy mi fog történni, nem kaptunk utasítást feletteseinktől. A bombákat a legnagyobb körültekintéssel kell a fedélzetre vinni” – tette hozzá.
A bevetésre csupán nyolc évvel a Wright-testvérek úttörőnek bizonyuló Kitty Hawk-i (Észak-Karolina) repülése után került sor. „Az ülés mellett elhelyeztem egy bőrtokot, ide tettem a bombákat. Kis, kerek bombák voltak, egyenként 1,5 kilogramm tömegűek. Hármat tettem a tokba, egyet pedig a kabátom zsebébe”. Gavotti aztán Ain Zara városa felé vette az irányt, amely akkor még egy kis oázis volt; itt arra számított, hogy az olasz invázió ellen szövetkezett arab és török fegyveresek jelenhetnek meg.
Gavotti három bombát dobott le az oázisra, az akcióban azonban valószínűleg senki sem sérült meg. Ő maga azt írja: „Elégedett voltam a teljesítményemmel. Egyenesen Caneva parancsnoknak jelentettem. Mindenki meg volt elégedve”. Az olasz sajtó valóságos dicshimnuszokat zengett a pilótáról. Ugyan a történelem első légicsapása nem okozott emberi életekben mérhető károkat, de a 20. század legborzalmasabb támadásaiban, Guernicánál, Drezdánál, vagy éppen Hirosimánál többen haltak meg, mint azt Gavotti valaha is elképzelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor 20:20
- Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja 15:05
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj 14:20
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon 13:20
- Kétszer is száműzetésbe vonult Edvard Beneš, a csehszlovák állam második elnöke 09:50
- Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma 09:20
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta 08:21
- A kártyázást és a táncolást is betiltotta Genfben a puritán életmódot követő Kálvin János tegnap