Mit ígért Mária Terézia koronázási hitlevele?

A magyar rendek az 1722–1723-ban megtartott országgyűlésen iktatták törvénybe a nőági örökösödési rendet. Mária Terézia ez alapján használta jogosan címeit, követhette apját közvetlenül és törvényesen a magyar és a cseh trónon, továbbá az osztrák tartományok élén. Bár még nem koronázták meg, a fiatal, 24 éves uralkodónő parancslevelében mégis királynőnek címezte magát, és édesapja teljes titulatúráját átvette (kibővítve a férje által szerzett rangjaival).

Az uralkodó azonban a koronázás révén vált jogosulttá uralkodói hatalmának gyakorlására. 1741. január 21-én kelt meghívólevelében Mária Terézia a karokat és a rendeket a zord téli időjárás, továbbá mivel gyermeket várt, május 14-re Pozsonyba hívta, és személyesen akarta vezetni a gyűlést.

Az országgyűlés fő tárgya Mária Terézia koronázása volt, de napirenden szerepelt a nádorválasztás és törvényalkotás is. A rendek a meghirdetett időpontra összegyűltek, előkészültek a királynő és népes udvartartása június 20-i megérkezésére. A fogadás és a bevonulás az elődeihez hasonlatos és a kötelező ceremónia szerint megszabott volt. A magyarok egy kisebb küldöttsége még osztrák oldalon üdvözölte a magyar ruhába öltözött királynőt. A világi rendek ágyú- és díszlövések közepette Pozsonyon kívül egy sátorban, a városi tanácsosok a városkapunál hódoltak az uralkodó előtt. A pozsonyi várig tartó bevonulás igen pompázatos volt, a menetet több mint kétszáz, hatfogatú gálahintó alkotta.

Az 1741. június 24-én kiállított, az uralkodó, valamint Batthyány Lajos magyar udvari kancellár és Koller József kancelláriai titkár által aláírt díszes oklevélben Mária Terézia a korábban tett ígéreteket fogadta és erősítette meg, csekély változtatással.

Esterházy Imre esztergomi érsek június 25-én Pálffy János nádorral a Szent Márton-dómban megkoronázta Mária Teréziát, aki koronával a fején gyalog végigjárta a szokásos pozsonyi koronázási utat a főtéren át a ferencesek templomáig – ezt az útvonalat ma is végigkövethetjük: kis koronák jelzik a pozsonyi belváros kövezetén. Az esküt a királynő az irgalmasrendiek temploma előtt tette le, majd a vendégek díszkíséretében egy gálahintóban a Dunához vonult. Ott a koronázási dombra fellovagolva a karddal a négy égtáj felé suhintva jelezte, hogy megvédelmezi a királyságot, bárhonnan közeledjen is az ellenség.

Mária Terézia különleges helyzetét jól érzékelteti, hogy az országgyűlési küldöttek a frissen koronázott uralkodó hivatalos üdvözlésekor a bevett „Vivat rex” helyett a „Vivat domina et rex noster!” (Éljen úrnőnk és királyunk!) kiáltással köszöntötték Mária Teréziát, így is jelezve: uralkodónő került a magyar királyi trónra. Mikor hitvesét, Lotharingiai Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, Mária Teréziát saját kérésére nem koronázták császárnévá, így legmagasabb rangja mindig is a Magyarország királynője maradt.

A teljes cikk a MOL oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén