Nem szeretne Nobel-békedíjat az izraeli atomkém
2010. február 25. 14:09 MTI
Az izraeli atomtitkok leleplezője nem kér a béke-Nobel-díjból, ezért levélben kérte a norvég Nobel-bizottságot, hogy ne vegye figyelembe jelölését - közölte Geir Lundestad, a bizottság titkára.
Korábban
Mordeháj Vanunu egykori izraeli atomtechnikus azt írta a bizottságnak, hogy nem kér a kitüntetésből, amelyet korábban már megkapott Simon Peresz izraeli államfő. "Simon Pereszt az izraeli atombomba atyjának tekinti, és nem akarja, hogy bármilyen módon is kapcsolatba hozzák vele" - mondta Lundestad.
Vanunu 1987-ben Alternatív Nobel-díjat kapott az izraeli fegyverkezési program leleplezéséért. Egy évvel korábban 18 évi börtönbüntetésre ítélték Izraelben a katonai atomprogrammal kapcsolatos információk kiszivárogtatásáért. 2004-ben szabadult ki a börtönből, de nem hagyhatja el az országot, és nem érintkezhet külföldiekkel. Ez utóbbi előírást azonban számtalanszor megsértette, emiatt több mint hússzor emeltek már vádat ellene.
A marokkói születésű Vanunu 1976 és 1985 között dolgozott a dimonai atomerőműben. A The Sunday Times című brit lap egyik újságírójának 1986-ban mesélt az izraeli atomtitokról. Állításait fényképfelvételekkel is igazolta, hogy a világ tudtára adja, Izrael atomfegyvert állít elő. Izrael se nem tagadja, se nem erősíti meg, hogy atomfegyverekkel rendelkezik. Külföldi szakértők azonban a Vanunu által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a zsidó állam a világ egyik legjelentősebb atomarzenálját tudhatja magáénak.
Vanunu rendszeresen kap jelölést a Nobel-békedíjra. Geir Lundestad nem közölte, hogy idén ki terjesztette elő az 55 éves Vanunu nevét, s arról sem beszélt, hogy a tiltakozó levél változtat-e érdemben győzelmi esélyein. Azt azonban elismerte, hogy Vanunu tavaly is hasonló tartalmú levelet írt a Nobel-bizottságnak.
A Nobel-békedíj történetében eddig egyszer fordult elő, hogy egy győztes visszautasítsa a díjat. Le Duc Tho vietnami politikus a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodásért 1973-ban Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel megosztva kapta a Nobel-békedíjat, amelyet azonban nem fogadott el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
