Légicsatából menekült az 1983-ban lelőtt koreai repülőgép

A magyarázkodások kezdettől fogva ellentmondásosak voltak, s főleg a szovjet állásfoglalások változtak naponta, valószínűsítve, hogy Moszkva valamit takargat. A francia Michel Brune repülésügyi szakértő tíz évi kutatása eredményeit most az Incidens Szahalin felett című, New Yorkban megjelent könyvben adta közre, amelyet kedden a Komszomolszakja Pravda című orosz lap ismertetett.

Noha a gép darabjait a szovjet, az amerikai és a japán légierő is kereste, s az akció Brune szerint inkább emlékeztetett kisebb háborúra, mint mentőakcióra, továbbá a térségben alig 160 méter mély a tenger, a maradványokat nem találták meg. A Szovjetunió néhány nappal később beismerte, hogy a gépet lelőtték, mivel szándékosan megsértette a szovjet légteret, és nem tett eleget a felszólításoknak. Az Egyesült Államok azt állította, hogy a Boeing véletlenül tért le a kijelölt útvonalról.

A hidegháborús légkörben megosztott világ Brune szerint megfeledkezett a japán félről, amely nyomon követte a történéseket, és az amerikai állításoktól teljesen eltérő információkat adott közre. A szakértő a japán sajtót tanulmányozva arra jutott, hogy az adott időpontban a térségben nem egy, hanem több repülőgépet lőttek le. Miközben az illető térségben a Boeing maradványait nem találták meg, Brune állítja, hogy a meglelt darabok legalább kilenc amerikai katonai gép alkatrészei.

Brune szerint azonos időben több amerikai katonai repülőgép érkezett Szahalin fölé. Amikor beléptek a szovjet légtérbe, kétórás légi csata bontakozott ki, amelynek során több gépet lelőttek, és legalább 30 amerikai katona életét vesztette. Az Oroszország által 1993-ban a Nemzetközi Polgári Repülési Szövetségnek (IATA) átadott dokumentumokból is az derül ki, hogy szinte egyszerre hat repülőgép sértette meg a Szovjetunió légterét Szahalinnál, ami szakértők szerint érthetővé teszi a szovjet légierő fellépését.

Brune állítja, hogy a KAL-007-es járat délről megkerülte Szahalint, majd tovább repült dél felé a Japán-tenger felett még legalább 45 percen át, amíg Honsu (az egyik japán fősziget) közelében eddig ismeretlen okból el nem tűnt.

Brune Japánban kereste a KAL-gép maradványait, és állítja, hogy meg is találta Niigata város közelében, mintegy 600 kilométerre délre attól a helytől, ahol korábban keresték. Ez azt jelenti, hogy a gép a japán partoknál semmisült meg. Emellett szól, hogy állítólagos lezuhanása után 50 perccel még üzenetet váltott egy japán irányítótoronnyal. A radarokról a japán partoknál tűnt el, nem tudni miért és hogyan. A szakértő szerint nem kizárható, hogy a japánok lőtték le, mert attól tartottak, hogy szovjet gép, és azt a veszélyt hordozza, hogy Japán belekeveredik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó konfliktusba.

Brune szerint azonban a KAL-007-es járata nem egy provokáció véletlen áldozata lett, hanem szándékosan tért le útvonaláról, és pilótája tudott a készülő amerikai akcióról. Hogy miért tette, már soha nem fog kiderülni - vélekedik a szakértő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről