A nyomtatott könyv a magyarországi reformációban

`Tolle, lege! Vedd, olvasd!` címmel kiállítás nyílt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mely a nyomtatott könyv történetét mutatja be a magyarországi reformáció idején. Az Olvasás Éve jegyében rendezett tárlaton megtekinthető többek között egy XVI. századi állapotnak megfelelően reprodukált fa nyomdagép. A tárlókban csaknem 40, XVI. századi eredeti nyomtatványt mutatnak be, köztük az 1590-ben megjelent Vizsolyi Biblia első és második kiadásának egy-egy példányát. Az érdeklődők láthatják azt a nyomdai kéziratot is, amelyen Károli Gáspár kézírásos magyarázatai találhatóak a Vizsolyi Bibliát készítő nyomdászoknak. Az első magyar nyelvű biblia hasonmását pedig lapozópéldányként helyezték el a kiállítótérben. Szabó András, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a tárlat megnyitásakor elmondta: a XVI. század végére Magyarország lakosságának 90 százaléka protestáns lett, bár a magyarországi reformáció sokkal csendesebben zajlott le, mint bárhol másutt Európában. Mint rámutatott, a reformáció hozta el Magyarországon az anyanyelvi irodalmat, tette "programszerűvé" az anyanyelv használatát. A kiállításhoz készült írásos tájékoztató szerint: a reformáció a hívek kezébe kívánta adni a hallható igét betűkkel rögzítő Bibliát, az eredeti héber és görög szöveg lefordításával. Ez a humanista tudásra alapozott terv pedig csakis az új technika - a könyvnyomtatás és a papírgyártás - révén valósulhatott meg. Négyszázötven évvel ezelőtt, a Heltai Gáspár által Kolozsvárott megjelentetett és teljesnek szánt magyar nyelvű Biblia első kötetének megjelenésével egy időben, 1551 körül léptek fel először nyíltan a magyar lakosság körében a reformátusok (MTI).