Alternatív históriák a meg nem történt történelemről
2008. május 7. 12:00
Rendhagyó sorozatunkban arra próbálunk választ keresni, hogy kell-e történészként foglalkoznunk a meg nem történt múlt, és az abból következő jelen eseményeivel.
Korábban
Mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna
A történeti tényeknek ellenszegülő, kontrafaktuális (conterfactual) történelmi spekuláció műfaja, amely `alternatív történetírásként` ismert, szinte a semmiből tűnt fel a legfiatalabb történész generáció körében, leginkább az elmúlt évtizedben, hogy a történeti vizsgálódás legtermékenyebb területévé váljon - ismerhettük meg a kérdés történetét Gavriel Rosenfeld cikkében az Aetas 2007/1-es számából.
Az alternatív történetírás a spekulatív fikció (vagy tudományos fantasztikus irodalom) és a történelmi fikció egyik fajtája, amely olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelemszemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, `mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna.` A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. Bizonyos mértékben minden fikciót `alternatív történetként` lehet értelmezni, de ez a műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.
Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is - nehézkesen bár, de - elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált - írta Rosenfeld.
Az 1950-es évek óta a fikció ezen típusa nagy mértékben összeolvadt az olyan tudományos fantasztikus témákkal, mint (a) az alternatív történetek/univerzumok közötti időutazás (vagy a "mi" világegyetemünk szellemi érzékelése egy másik univerzum lakói által, mint Vlagyimir Babokovnál és Philip K. Dicknél); vagy (b) közönséges utazás az időben előre és hátra, ami a történelmet két vagy több idősíkra osztja. Az időutazás, az időmegosztás és az alernatív történelmi témák olyan szorosan összekapcsolódnak, hogy egyiket sem lehet a másik nélkül tárgyalni.
Az alternatív történetírás eredendően a jelenben él (presentist). A múltat kevésbé a maga kedvéért kutatja, inkább eszközként használja arra, hogy a jelent értelmezze. Mivel sejtésen alapul, az alternatív történetírás szükségszerűen tükrözi íróinak reményeit és félelmeit. Ezért nem véletlen, hogy az alternatív történeteknek leginkább két formája van: a fantasztikus (fantasy scenarios) vagy a rémálom jellegű szcenáriók (nightmare scenarios) - írta Rosenfeld.
A fantasztikus történetek úgy képzelik el a múltat, hogy az felsőbbrendű a jelennél, és ezáltal egyfajta elégedetlenséget fejeznek ki arról, ahogy a dolgok mostanában folynak. A rémálom szcenáriók ezzel ellentétben a múltat mint a jelennél alsóbbrendűt festik le, s ebből kifolyólag egyfajta megelégedést sugallnak a status quoval. A fantasztikus és rémálom történeteknek ráadásul eltérő politikai célzatuk van. A fantasztikus szcenáriók inkább a liberális pozícióhoz közelítenek azáltal, hogy egy jobb múltat képzelnek el, és a jelent hiányosnak látják, így magától értetődően támogatják annak megváltoztatását.
Ezzel szemben a rémálom szcenáriók hajlanak a konzervativizmus felé, mivel a múltat negatív módon látják; ratifikálják a jelent, s ezáltal elutasítják a változás szükségességét. Ezek a politikai implikációk azonban átjárhatók. A rémálom szcenáriókat felhasználhatják liberális kritika céljából, míg a fantasztikus történetek elmozdulhatnak a konzervatív légvárépítés felé, így szinte mindegyik alternatív történet eszközként használja fel a múltat arra, hogy figyelmét a manapság játszódó nagyobb eseményeknek szentelje.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap