Léggömbökkel támadott a japán hadsereg
2008. május 6. 11:00
1944-45-ben a japán hadsereg furcsa módját választotta a légitámadásoknak: léggömbökre rögzített bombákkal tartotta volna sakkban az amerikai szárazföldet.
Korábban
A léggömbökre szerelt bombákat azzal a céllal indították útnak, hogy azok hatalmas erdőtüzeket okoznak majd, és hatalmas pánikot váltanak ki a lakosság körében. A hidrogénnel megtöltött gömbök alig három nap alatt szelték át a Csendes-óceánt: 1945 elején meg is kezdték az akciót, és Amerikai nyugati partjainál hamarosan légballonok százai jelentek meg. Azok egy része a terveknek megfelelően felrobbant, míg a legtöbb mindenféle probléma nélkül, háborítatlanul ért földet Alaszkától egészen Mexikóig.
Amikor a média felkapta a titokzatos ballonok történetét, a háborús cenzúra is akcióba lépett, és szép lassan elásták a sztorit, attól tartva, hogy a japánok rájönnek: kivételesen egy tényleg hatásos fegyvert készítettek, és ez további kitartásra, és a légballonos bombák pontosítására ösztönzi majd őket. A robbanásveszély miatt FBI ügynökök csoportjai járták az országot, hogy minden lehetséges módon megakadályozzák a lehetséges katasztrófákat, illetve hogy megszerezzék a bizonyítékokat, és elrejtsék azokat.
A ma ismert adatok szerint a japánok körülbelül 10 ezer légballont indítottak útnak, amiből 1000 érte el az amerikai partokat. A hadsereg és a helyi hatóságok ezekből 300-at szereztek meg, 700 sorsáról a mai napig nem tudnak. Volt olyan hely, ahol a bombák érintetlenek maradtak: 1955-ben Alaszkában találtak egy robbanásveszélyes példányt, míg az utolsót szintén Alaszkában, 1992-ben fedezték fel. Vigyázni azonban nem árt: a szakértők szerint bár valószínűtlen, hogy most is felrobbannának, a korrózió hatásai kiszámíthatatlanok, ezért ha a kémiai összetevők nem bomlottak le, akkor a bombák ma is katasztrófát okozhatnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap