Újraértékelik a nankingi mészárlást
2007. december 13. 10:00
Hetven évvel a nankingi mészárlás után Japán és Kína kapcsolataik javításán dolgozna, de a múltból eredő feszültségek bármikor újra feléledhetnek.
Korábban
Tavaly azonban a két ország megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesz kapcsolatuk javítására. "A jelenlegi szakaszban a kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem erőltetik a történelemmel összefüggő kérdéseket" - vélekedik Kitaoka Sinicsi, annak a japán csoportnak a vezetője, amelynek kínai történészekkel együtt az a feladata, hogy a két kormány kérésére tisztázza ezeket a kérdéseket.
"Mindazonáltal a kínai közvélemény továbbra is igen kemény Japánnal szemben. Kezdek attól tartani, hogy ezek az elfojtott érzések bármely pillanatban kirobbanhatnak" - jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva Kitaoka, a tekintélyes Tokiói Egyetem történelemtanára.
Egy felmérés szerint, amelyet szeptemberben együttesen közölt a japán Jomiuri Simbun, a kínai Liaovang Tungfang (Liaowang Dongfang) és a dél-koreai Korea Times, a kínaiak 83 és a dél-koreaiak 71 százaléka rossz véleménnyel van Japánról. "Ez azzal magyarázható, hogy sokan vélik úgy: a japánok elmulasztották, hogy bocsánatot kérjenek a militaristák által a múltban elkövetett atrocitásokért" - folytatta Kitaoka professzor.
"Mindazonáltal a japánok többsége sajnálja a múltat és több miniszterelnök is ismételten bocsánatot kért. A baj az, hogy olyan japánok is vannak, akik meg azt hangoztatják, hogy sohasem volt nankingi mészárlás" - húzta alá a történész. "És mivel a média figyelmét az ilyen japán revizionisták keltik fel, a kínaiak úgy gondolják, hogy a japánok nem éreznek bűnbánatot agressziójuk miatt" - magyarázta a jelenséget Kitaoka.
Másfelől számos japán fiatal igen keményen vélekedik Kínáról, mert "számukra, akik jóval a II. világháború után születtek, dühitő az olyan bírálat, amely 60 évvel ezelőtti dolgokra vonatkozik" - mondja a szakértő. "Szeretném megtörni a gyűlöletnek ezt a hibás körét, ezért javasoltam, hogy tanulmányozzuk közösen a történelmet" - hangsúlyozta Kitaoka. A két csoportnak júniusra kell kidolgoznia jelentését.
"Nem gondolom, hogy sikerül teljesen felszámolni a történetszemléleteink közötti szakadékot, de meg vagyok győződve arról, hogy szűkíteni azért lehet" - folytatta a professzor. "Bízom abban, hogy a politikusok kapcsolataink jövőjére fognak összpontosítani ahelyett, hogy a történelemre vonatkozólag tennének megjegyzéseket, hiszen azon már nem lehet változtatni. A történelmet rá kellene bízni a történészekre."
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.