Miről szól az ének április negyedikén?
2008. április 4. 10:00
Korábban
A magyar történelem legszebb napja
Április negyedike üzenete a következő évben újra felmerült: 1949-ben Révai József Felszabadulásunk ünnepe címet viselő ünnepi publicisztikájában már úgy fogalmazott, hogy március 15. törekvéseit április 4-e teljesíti be, és ezt hivatalosan is meg kell erősíteni. Az ünnep ennek ellenére a negyvenes évek végéig külsőségeiben is alulmaradt a többihez képest, elsősorban kegyeleti megemlékezés volt, kis számú résztvevővel és a hősi halottak emlékműveinek megkoszorúzásával. Nagyobb hangsúlyt csak a Rákosi diktatúra idején kapott.
Ünnepség a Magyar Állami Operaházban, 1954 |
Április 4. a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hűségnek ünnepe, felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltalmazója, a béke legfőbb őre és legerősebb támasza a Szovjetunió, a dicsőséges szovjet hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója s igaz barátja, a nagy Sztálin iránt. Április 4. nemzeti ünnep, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan szovjet - magyar barátság napja".
A parádék kötelező eleme volt az 1945 után békét hozó szovjet katona, így akár a képeken, festményeken vagy filmfelvételeken is azt látjuk, hogy egy T34-es tankon szovjet katona vezette a sort, kezében egy magyar kisgyerekkel, a nők és a férfiak virágcsokorral fogadják őket, és a háború borzalmaiból semmit nem láthatunk. Az ünnepséget mindig az úttörők kezdték, a béketábor országainak népviseletében jelentek meg, és 8-10-12 fős sorokban úgy vonultak, mintha a moszkvai Vörös téren lennének. A menet két oldalán szovjet mintára úgynevezett menetfelelősök voltak, akik kendőt lobogtattak és virágfüzéreket visznek.
A Rákosi diktatúra tömegdemonstrációs ünnepléseinek 1957. április 4-én már nyoma sem volt. Az 56-os forradalom utáni csendes tiltakozás ugyanis arra sarkallta a kádári vezetést, hogy emberek százait tartóztassák le, ezzel is megelőzve, hogy a házfalakon is megjelenő "márciusban újrakezdjük" mozgalom lábra kaphasson. Ettől függetlenül a hatalom még április 4-től is félt. A Rákosi korszakkal szöges ellentétben, szinte alig történt akkor valami az országban, ugyanis megtiltották, hogy a köztereken bármilyen jelentősebb eseményre sor kerüljön. Összesen két koszorúzást tartottak: az egyiket éppen a Szabadság-téri hősi emlékműnél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap