2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A kommunizmus kísértetét jelképezte a Gellért-hegyi emlékmű

2007. április 4. 15:30

A hosszú évtizedek alatt makacsul tartotta magát az a tévhit, hogy a szobrot eredetileg Horthy István kormányzó-helyettes emlékművének tervezték.

Hatvan éve, 1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A majd 40 méter magas műalkotás fő alakja a 29 méter magas alapzaton álló, pálmaágat tartó, 14 méter magas nőalak.

Az eredetileg Felszabadulási Emlékműként 1947-ben felállított szoborcsoportban a női főalak előtt egy 6 méter magas, bronzból készült, géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, bal oldalán fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amely elpusztult ugyan az 1956-os forradalomban, de később újrafaragták. Az emlékművet eredeti felirata szerint `A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép` emelte, és rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét.

A szovjet katonákat a rendszerváltást követően, 1992. januárjában elszállították és a budatétényi Szoborparkban állították fel, ám a Zsarnokölő és a Fáklyavivő ma is a helyén található. A további "egyszerűsítés" jegyében 1993 őszén az eredeti domborműveket is levésték a főalak talapzatépítményéről, helyére a "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért" felirat került.

A szoborral kapcsolatban elterjedt hiedelem, hogy azt a szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg a repülőgép-balesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékműve számára kezdte el, majd a világháború befejezése után a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan.

A Kisfaludy által tervezett Horthy-emlékmű egészen más konstrukció lett volna, és a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, de a második világháború alakulása miatt soha nem készült el. Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt egy régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak azonos egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékművel - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányán győzedelmeskedett.

A Gellért-hegyi emlékmű elkészítésére Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludyt. A szobor, amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, a szovjetek kívánságára bravúros gyorsasággal készült el a "felszabadulás" ünnepére, a költségeket természetesen Magyarország állta. A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén néhány napra lepelbe bujtatták, a Szabadság Lelkének Szobra Projektben a fehér lepelbe burkolt alak a kommunizmus eltűnő kísértetét jelképezte.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár