Sikeresek az egykori Ifjúkommunisták

A szociológiai kérdésekkel foglalkozó Dimsic és társai cég az iránt érdeklődött, hogy ki milyen társadalmi szervezetek munkájában vett részt az úttörő mozgalomtól kezdve a párton, a Komszomolon, szakszervezeten át egészen a bélyeggyűjtők szövetségéig.

Kiderült, hogy a mai életet illetően a szakszervezetek nem voltak jók semmire. Egészen más a helyzet a bélyeggyűjtőkkel: amikor minden valutaügyletért legalább 8 év szabadságvesztés járt, kidolgozták a módját, hogy üzletelhetnek bélyegeikkel, s ez igen jó előképzésnek bizonyult a bonyolult körülmények közötti pénzügyi tevékenységhez.

Ami pedig a szovjet kommunista ifjúsági szervezetet (Komszomolt) illeti, a felmérésből kiderült: aki csak azért lépett be, mert kellett, annak nem hozott később hasznot, s ezek az emberek ma kevesebbet keresnek, mint azok, akik aktívan részt vettek a szervezet munkájában.

Ennek Dimsic szerint az az oka, hogy a Komszomolban már az úttörőmozgalmi kisdobos szervezettől kezdve igen hatékony volt az elitképződés rendszere. Az úttörők közé először a legaktívabb kisdobosokat vették fel, ők lettek az őrs- és rajvezetők. A legtöbb egyetemen a felvételhez szükséges volt a Komszomol-tagság, a komszomolista vezetők utazhattak a szocialista országokba is, és az egész országban, meg külföldön is építhették kapcsolataikat. Emellett többnyire jó szónoki és meggyőző képességgel bírtak.

Így a Komszomol aktivistái másoknál jobban tudtak alkalmazkodni a 90-es évek elején a kapitalizmus körülményeihez, üzlettel kezdtek foglalkozni, s sok mindent el tudtak intézni, ha felhívták valamely társukat, akivel például valaha együtt voltak építőtáborban a Bajkál-Amúr vasútvonalon. A Komszomol hatalmas gépezet, a párt mechanizmusainak része volt, és az államot is érdekek fűzték az aktivistákhoz, hiszen belőlük lettek a vezető személyiségek, mivel az egyetemeken ilyen képzés nem folyt.

Így alakult ki az, hogy ma a leggazdagabb üzletemberek és menedzserek soraiban 33, a jól képzett szakemberek között 24, és az alkalmazottak között 16 százalék a volt komszomol-aktivisták aránya - mondta Dimsic. Felhívta a figyelmet arra, hogy másutt is hasonló a helyzet: az ifjúsági mozgalmakban való aktív részvétel szerepel majd minden amerikai vezető személyiség életrajzában is. A mai generációk úgy nőnek fel, hogy energiáikat semmi nem fogja össze jó célok érdekében, kapcsolati tőkét nem építenek ki, ráadásul beszélni sem nagyon tudnak. Ma pedig már aligha lehet működő ifjúsági szervezetet létrehozni - vélte Dimsic.

A Komszomolszkaja Pravda a volt komszomolisták közül Vagit Alekperovot említette példaként, aki szülőhelyén a Komszomol városi bizottságának tagságáig vitte, s ma az amerikai Forbes magazin szerint a világ 48. leggazdagabb embere. Mihail Fridman ugyancsak aktív volt, s az egyetemen megismerkedett a szervezet egyik későbbi vezetőjével (ma a 45. leggazdagabb ember), Mihail Prohorov pedig az egyetemi Komszomol bizottság tagja volt, s együtt tanult Oleg Gyeripaszkával - a Forbes listáján Prohorov a 41., Gyeripaszka a 40. helyen áll. Ők mind fiatalok, s közülük a "legszegényebb" vagyona is jóval 10 milliárd dollár felett van.

(Múlt-kor/MTI)