Film készülhet a szociáldemokraták nagyasszonyáról

Mészáros Márta szerint Kéthly Anna "el van felejtve, ki van radírozva a magyar történelemből" annak ellenére, hogy "egy csodálatos és érdekes egyéniség volt". A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett rendező elmondta, hogy a film Kéthly Anna brüsszeli száműzetését dolgozza fel.

Kádár János megpróbálta visszacsalni Magyarországra, de Kéthly Anna, bár honvággyal küzdött, nem tért vissza, "kompromisszumra nem volt hajlandó, hű maradt önmagához". A történet a szociáldemokrata politikus Golda Meir izraeli miniszterelnökkel való barátságát is bemutatja - jegyezte meg a rendező. Mészáros Márta szólt arról is, hogy a forgatókönyvet, amelyet Pataki Évával együtt jegyez, hamarosan benyújtják a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól pedig már kaptak támogatást anyaggyűjtésre - fűzte hozzá.

Kéthly Anna 1889-ben született Budapesten. Gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett. 1907-től magántisztviselőként dolgozott Budapesten és Kassán. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, 1926-1938 között szerkesztette és kiadta a Nőmunkás című lapot. 1920-ban lépett be az MSZDP-be, majd 1922 és 1948 között tagja volt a párt vezetőségének, 1922 és 1939, illetve 1945 és 1948 között parlamenti képviselőként is tevékenykedett.

Pártja megbízottjaként tárgyalt a polgári politikusokkal és az angolszász szövetségesekkel a háborúból való kiugrás lehetőségéről. 1945-től a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának tagja, 1948-ig pártja frakcióvezetője és a parlament alelnöke volt. Ellenezte a Magyar Dolgozók Pártjával való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget.

Kéthly Annát, mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, majd megfosztották képviselői mandátumától. 1950-ben összeesküvés és kémkedés vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ugyanezen év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, október 31-től a párt elnöke, november 2. és 4. között pedig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, ezért nem tért vissza Magyarországra.

Kéthly Anna Belgiumban telepedett le, s 1957-ben a Kádár-rendszerrel szemben álló Magyar Forradalmi Tanács elnöke, valamint a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete nevű emigráns szervezet elnöke is lett. 1958-tól az MSZDP emigrációban létrejött szervezetének elnöki teendőit látta el. 1957 és 1964 között ő szerkesztette a Londonban kiadott Népszavát, 1970 és 1973 között pedig a Szociáldemokrata Szemle alapító szerkesztője volt.

1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, mint ahányat a börtönben töltött. Kéthly Anna 1976-ban a belgiumi Blankenbergében hunyt el, hamvait 1990-ben hozták Budapestre, 1994-ben rehabilitálták.

(Múlt-kor/MTI)