30 éve halt meg Kéthly Anna

A szociáldemokráciától a börtönig

1889. november 16-án született Budapesten sokgyermekes munkáscsaládban. Munka mellett végzett el négy polgárit, gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett, megtanult németül és angolul. 1905-től a Tolnai Világnapja szerkesztőségi alkalmazottja, 1907-től Budapesten és Kassán különböző cégeknél magántisztviselő volt. Fiatalon bekapcsolódott a tisztviselőnők szervezkedésébe, így jutott el a szociáldemokrata nőmozgalomhoz.

1929-ben

1913-tól szakszervezeti tag, 1917-től a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetsége (MMOSZ) női tagozatának titkára és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) taqja volt. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte, viszont a Tanácsköztársaságot elutasította. 1919 októberében bekerült az MSZDP Központi Nőszervező Bizottságába, a nőmozgalom egyik vezetője lett. Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást szerzett, 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja, és országgyűlési képviselő volt. A róla elterjedt mondás szerint "Egyetlen férfi van a parlamentben - az is nő". A Tisztelt Házban 1944-ig elmondott csaknem ezer beszéde, felszólalásai színvonala és férfias keménysége révén a szociáldemokratákkal szembenálló képviselők tiszteletét is kivívta.

A két világháború között főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Az 1930-as évek második felétől fellépett a német orientáció, a szélsőjobboldali törekvések és a zsidótörvények ellen. A második világháború idején elutasította a kommunista párt népfrontpolitikáját, az MSZDP és a polgári ellenzék összefogásának szükségességét vallotta. 1943-ban szerepet játszott a Független Kisgazdapárttal kötött parlamenti együttműködési megállapodás létrehozásában. 1943-44-ben Peyer Károllyal közösen tárgyalt az angolbarát polgári politikusokkal a háborúból való kiválás lehetőségeiről. Az ország német megszállása (1944. március 18.) után illegalitásba vonult, Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után egy Nógrád megyei faluban bujkált.

Londonban, 1946

1945 februárjától Budapesten pártja külpolitikai és nemzetiségi osztályának vezetője, a politikai bizottság tagja és a szociáldemokrata Világosság című lap felelős szerkesztője lett. 1945 novembere és 1947 júliusa között a nemzetgyűlés, 1947 szeptembere és 1948 februárja között az Országgyűlés alelnöke, egyúttal pártja intézőbizottságának elnöke volt. Az SZDP egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként a pártegység megőrzése érdekében centrumpolitikát folytatott, célja a politikai szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló arculatának a megőrzése volt.

Ellenezte a két munkáspárt egyesülését, ezért 1948. február 18-án puccsszerűen kizárták a pártvezetőségből, március 7-én a pártból is. Bár Kéthly Anna ettől kezdve a közélettől visszavonultan, szinte házi őrizetben élt, 1950. június 9-én az Államvédelmi Hatóság koholt vádak alapján letartóztatta. Hosszú, ítélet nélküli fogva tartás után, zárt tárgyaláson a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés és kémkedés vádjával 1954. január 20-án életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Az év november 19-én - részben a nemzetközi tiltakozás, főleg a brit Munkáspárt közbenjárásának hatására - egyéni kegyelemmel szabadult, de rendőri felügyelet alatt maradt.

1. A szociáldemokráciától a börtönig
2. Forradalomból emigrációba