Cserépdarabok rejtik a Maszada végső titkát

Heródes palotájától a kincset értő sékelekig

Gila Horowic, a múzeum kurátora, a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének csapata, és Elijav Nahlieli tervező megértették, hogy az Izrael leghíresebb régészeti emléke közelében létesített múzeum nem versenyezhet magával a lelőhellyel, ezért olyan különleges formában építették meg, amely hozzáadhat valamit a fennsíkot meglátogató érdeklődők élményéhez. A múzeum 9 teremből áll, amely mindegyike különböző témákat dolgoz fel, bemutatva a Maszada közelében kiásott legfontosabb régészeti leleteket. A látogatónak az az érzése támad, hogy azon a helyen áll, ahol 2000 évvel ezelőtt az események történtek.

Három terem foglalkozik Heródessel: az elsőben egy királyi lakomát láthatunk eredeti asztalneművel, valamint a vendégeknek felkínált ételek és italok leírásával. A második Cesarea kikötőjét mutatja be, amelyet Heródes építtetett, és amelyen keresztül a luxuscikkeket szállították. A harmadikban Heródes palotájának megmaradt oszlopai és színes faldíszítései láthatók, amelyekből képet kaphatunk a drága és fényűző épületről.

A felkelés i.sz. 66-ban történt kirobbanásakor zelóták, szikáriusok (nevüket a maguknál hordott tőrről kapták, amely latinul "sica") foglalták el a hegyet. Nekik állít emléket a múzeum többi terme bemutatva használati tárgyaikat, kézirataik maradványait, és azt a mintegy 4000 darab szövött anyagot, amely a száraz sivatagi éghajlatnak köszönhetően épségben megőrződött. A zelóták a felkelés alkalmából vert ezüst sékeleket is magukkal hoztak a Maszadára.

A sékeleken óhéber feliratok voltak: "Shekel Jisrael" és "Szent Jeruzsálem". Rajtuk van kiadásuk kelte is, amely összefüggésbe hozható a felkeléssel -az első évtől (aleph) az ötödik évig (hé). A második és harmadik évből több ezer pénzérme került elő, mivel azonban az utolsó év rövid volt (húsvéttól Tamuz 17-ig - vagyis július 3-ig - tartott, amikor a Templomban megszűnt a munka, és nem vertek több érmét), ebből az évből csak 20 érmét találtak. Ezek közül háromra Maszadánál bukkantak, ahová valószínűleg az elpusztított Jeruzsálemből ide menekülő felkelők hozták magukkal. Rendkívül ritka leletnek számítanak, amelyért a gyűjtők és a múzeumok vagyonokat fizetnének.

Szintén ritkaságnak számít az a katonai zsold kifizetését igazoló szelvény, amely a római hadsereget bemutató teremben látható. A szelvény tulajdonosa, Gaius Messius, a bejrúti Fabia nemzetséghez tartozó Gaius fia, akinek kiadásait levonták a fizetéséből. A fizetési igazolást papiruszra írták, és eddig csak egyetlen ehhez hasonlót találtak, azt is Egyiptomban. A katona feltehetőleg azokhoz a római katonákhoz tartozott, akik Josephus Flavius szerint megmászták a hegyet. Másnap, amikor a rómaiak behatoltak a várba "megpillantották a meggyilkoltak tömegét, nem örvendeztek, mint ahogy az ellenség pusztulásán örvendezni szokás, hanem csodálattal adóztak ily rengeteg ember hősi elszántságának és bátor halálmegvetésének."

1. A történetíró szavahihetőségét jelentik
2. Heródes palotájától a kincset értő sékelekig