Varázsigékkel szálltak sírba az egyiptomiak
2007. július 13. 13:00
Az ókori Egyiptom egyik legtöbbet forgatott olvasmánya a túlvilági sors tudatos irányítására szolgáló varázsszövegeket egybegyűjtő Halottak Könyve volt.
Korábban
Barry Kemp, a Cambridge-i Egyetem egyiptológus professzorának új könyve a történelmi thriller műfajának érdemeit is elismerve, jobbára a szaktudomány hiteles eredményeivel korrigálva igyekszik tolmácsolni mindazt, amit az egyiptomiak a túlvilágról hittek.
A túlvilági életben szellemi továbbélésre készülő egyiptomiak a Halottak Könyvébe gyűjtötték össze a halottak feltámasztására való varázsszövegeket. "Csupán a szavak erejére hagyatkoztak" - tudjuk meg egy helyen a hétköznapi élettől búcsút vevő ókori egyiptomiakról. Ez képezte tehát azt az ókori Egyiptomban hétköznapinak számító tudást, ami eligazításul szolgált a Túlvilág - meglehetősen kaotikus - tájain.
A papíruszra, sírkamrák falára, amulettekre, esetenként koporsókra írt - tehát korántsem titokzatos - szövegek felkészítést jelentettek a személyes találkozásra Rével, akiben maga az élet Napból eredő forrása testesült meg, vagy Ozirisszel, aki diadalmaskodott a hús bomlásával és a gonosz erők támadásaival szemben, vagy Atummal, aki teremtő erejével formát adott a világegyetemnek.
A még élők mellett éppenséggel a halottak szellemei számára is készített mondások gyűjteménye, amelyből a Halottak Könyve ma ismert változata összeállt, az Újbirodalom kezdetén (i.e. 1550 körül) alakult ki. Az évszázadok folyamán aztán meglehetősen sok, különböző terjedelmű, olcsón, illetve drágán illusztrált példány készült a Halottak Könyvéből. A leghosszabb például a 41 méteres, British Múzeumben őrzött ún. Greenfield papirusz.
Ma már persze egyetlen élő népet sem találunk, aki istenének tekintené Oziriszt, Rét vagy Atumot, ahogy az egyiptomi vallásnak teológusai sincsenek. Megnyugtató, hogy e rég kihalt kultúra egyik legfontosabb összetevőjét, az óegyiptomi emberek gondolkodását meghatározó mitológikus szövegeket e bevezetés segítségével érdemben is tanulmányozhatjuk. A szerző 100 hieroglifa - A világ egyiptomi szemmel című könyve 2006-ban jelent meg a Corvina Faktum sorozatában.
Kemp, Barry: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Corvina Kiadó, Bp., 2007. 128 o. Ára: 1600 Ft
A sorozat további kötetei:
- John H. Arnold: Történelem
- Hervig Birg: A világ népessége
- Heinrich Krauss: Az angyalok
- Detlef Linke: Az agy
- Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás
- Kolosi Péter: A kereskedelmi televíziózás Magyarországon
- Henning Boetius: Hidrogén-forradalom
- Karl Vocelka: Ausztria története
- Hartwin Brandt: Az ókor alkonya
- B. Szabó János: A mohácsi csata
- Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig (Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989)
- Thomas Junker: A biológia története
- Thomas O. Höllmann: A Selyemút
- Flesch István: A török köztársaság története
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap