Életre keltik a közel-kelet leghíresebb hadiútját

Ötezer éves katonai örökség

A múzeum tervei már 1994-ben elkészültek - nem sokkal azután, hogy az izraeli megszállás idején elvitt sínai régészeti gyűjtemény visszakerült -, de az alapkőletételre csak 1998-ban került sor. Az anyagi eszközök hiánya további négy évvel késleltette az építkezést. 2002-ben azonban az egyiptomi kulturális minisztérium úgy döntött, hogy az ország felbecsülhetetlen értékű kincseinek megóvása érdekében kiemelt figyelmet fordít a kulturális intézményekre. A tervek szerint optimális környezetet kell biztosítani a kiállított tárgyaknak, és tehermentesíteni kell a túlzsúfolt, nagyobb múzeumokat. Az elképzelések fényében az Al-Arish befejezése is napirendre került.

A 2500 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező épület 1500 gondosan összeválogatott tárgy segítségével mutatja be a Sínai-félsziget történetét a predinasztikustól az iszlám korig. A tárgyakat nyolc egyiptomi múzeum bocsátotta a rendelkezésre: az Egyiptomi, Kopt és Iszlám Múzeum (Kairó), a Visszakapott Régiségek Múzeuma, a Görög-római Múzeum (Alexandria), a Sínai Történelmi Múzeum (Taba), a Port Said Múzeum és a Beni Sweif muzeológiai raktár (Ashmounein).

A kiállításon láthatók még a Sínai-félszigeten talált leletek, pl. a Hórusz-hadiút feltárásai Kelet-Quantarából, és Tel Basta kincsei a Nílus deltájából. A második emeleten könyvtár és egy 50 férőhelyes mozi kapott helyet, míg a múzeum kertjébe egy 250 férőhelyes szabadtéri színházat, egy kávézót és egy parkolót is terveztek. A textíliák, kövek, fémek és fényképek helyreállítását a legkorszerűbb technikával felszerelt laboratórium szolgálja, míg a múzeum alagsorában a beduin kézművesség termékei láthatók: hagyományos ruházat, bambuszból készült kosarak és tálak.

Az épület a félsziget északi részén található Al-Arish keleti végén, a Néprajzi Központtal szemben található, ahol 1979-ben felhúzták az egyiptomi zászlót, miután az izraeli csapatok elhagyták Sínai ezen részét. Körülötte egy 16 ezer négyzetméteres fákkal és növényekkel borított kert terül el.

A múzeum bejáratánál lévő hosszú márvány feljárón egyiptomi szobrok köszöntik a látogatókat, élükön II. Ramszesz hatalmas szobrának másolatával. Az előcsarnokban az Egyiptomot és Ázsiát összekötő Hórusz kereskedelmi és hadiút modellje segítségével megismerhetjük Al-Arish hadtörténetét és katonai erődjeit. A Hórusz úton az elmúlt évezredekben több mint 50 hódító hadsereg vonult végig. III. Thotmesz és II. Ramszesz katonái nyugatról kelet felé, a hükszoszok, asszírok, Kambüszész perzsa hada, Nagy Sándor zsoldosai, Antiokhosz római légiói, és az Amr Ibn Al-Aas alatt harcoló arabok pedig keletről nyugat felé mentek hódítani. A kiállításon láthatók még háromdimenziós térképek az ókori Sínairól, csatajeleneteket bemutató táblák, és a Hórusz-hadiút ábrázolása a luxori Karnak-templom egyik falfestményén.

Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának főtitkára elmondta, a múzeum a predinasztikus korszakból és a fáraók korából származó fegyvergyűjteményében fából készült nyilak, csontból készített kések és bumerángok, ősi egyiptomi kardok, egyenruhák, valamint az erődítmények és falak eredeti darabjai láthatók. A tárlat második része a hükszoszokkal, Egyiptom ellenségeivel foglalkozik, akik kelet felől rohanták le az országot. Itt a hükszosz királyok nevét tartalmazó festmények, kartusok és edények, valamint a világ legrégebbi lómúmiája kapott helyett. Kiállították az Egyiptom hadtörténetében, az ellenség kiűzésében és az ország újjáépítésében fontos szerepet játszó fáraók, például II. Ramszesz, III. Ramszesz és III. Thotmesz hatalmas szobrait. "Egyiptom a háború és béke országa" - mondja Mahmud Mabruk, a múzeum berendezője. A harmadik részleg ennek az ellentmondásnak állít emléket. Itt láthatók azoknak a híres fáraóknak a mellszobrai, akik békeszerződéseket írtak alá szomszédaikkal, például a hettitákkal szerződést kötő II. Ramszesz, III. Amenhotep és Horemheb. Ezt a gondolatot jelképezi Hathor, a háború és béke istenének három szobra is. A görög-római kort bemutató kiállítás aranyból készült harci maszkokat, fekete bikákat és harcosokat ábrázoló szobrokat tartalmaz. A kopt részleg ikonokat és domborműveket mutat be a szent családról, amint Egyiptomba menekülnek, és a gyermek Jézust ringató Máriáról. Ezenkívül itt látható néhány elefántcsontból és textilből készült tárgy is. Al-Arish az Egyiptomból Mekkába vezető zarándokút mentén feküdt, ezért az iszlámmal foglalkozó kiállításon látható az a szent Kába-kő számára készült, arany- és ezüstfonállal hímzett fekete terítő, amelyet Egyiptom küldött Mekkába Fouad király uralkodása idején. A kiállított tárgyak között vannak rácsos ablakok, színes üveglámpák, valamint ezüstből és rézből készült kardok. A második emeleten kapott helyet a sínai kereskedelem és kézművesség. A fazekasgyűjtemény a múzeum egyik legfontosabb gyűjteménye, amelyben nyomon követhetjük az egyiptomi agyagedények készítésének különböző fázisait, és megcsodálhatjuk a Szíriából és Palesztinából behozott hasonló darabokat.

A központi csarnokból még négy másik kiállító terem nyílik, ahol a látogató a sínai történelem különböző korszakaival ismerkedhet meg. "Az Al-Arish Nemzeti Múzeum nem hasonlít Egyiptom egyetlen más múzeumához sem"- lelkendezett az épületről Hoszni Faruk kulturális miniszter az Al Ahram Weekly című lapnak.

1. Ötezer éves katonai örökség
2. Pálmafák városa a Nílus-delta keleti kapujában
3. A Hórusz-út régészeti hagyatéka