Árverésen licitáltak a levéltárosok

A Magyar Országos Levéltár vette meg a Luzsénszky család bárói diplomáját, amelyet III. Károlytól kaptak 1727-ben. A tízlapos diplomát címerlappal, a király sajátkezű aláírásával, bársony kötésben, teljesen ép pecséttel a levéltárnak 250 ezer forintos kikiáltási áron sikerült megszereznie. Százhúszezer forintért lett az intézményé két összetartozó, 1478-as oklevél 16. századi átirata, amelyben Mátyás király jóváhagyja egy birtok zálogbaadását, s annak ellenőrzésével a Szent Márton-hegyi monostort bízza meg, majd az apátság válasza a királyi parancsra. A levéltár által megvásárolt harmadik dokumentum - kelt Budán, 1812. október 7-én - József nádor hivatalos levele, sajátkezű aláírásával báró Lusénszky Józsefnek szól, egy kitüntetés átvételéről.

A legmagasabb összeget, csaknem félmillió forintot egy 1746-48-as, háromkötetes, latin nyelvű munkáért adtak. Ezt az első, nagyszabású magyar történeti kútfőgyűjteményt Bél Mátyás osztrák tanítványa, Johann Georg von Schwandtner történetkutató, a bécsi császári könyvtár őre állította össze és adta ki. Benne a magyar történelemre vonatkozó kéziratos szövegek, kódexek, krónikák jelennek meg nyomtatott formában. A Bél Mátyás előszavával ellátott, jó állapotban lévő kiadvány 200 ezer forintos kikiáltási árról indult, végül 460 ezernél ütötték le.

Nem kevésbé különleges I. Lipót honfiúsító oklevele (diploma indigenatusa) gróf Sinzendorff János Károly számára Bécs, 1662. március 2-i dátummal. Bár erre a tételre is licitált a levéltár, azt a Közjegyzői Kamara képviselője vette meg 170 ezer forintért. A levéltár munkatársa az MTI-nek elmondta, az oklevelek, címereslevelek, egyedi, egyetlen példányban meglévő dokumentumok, ezért ezek megszerzésére törekszik az intézmény.

Igencsak felverték az 1896-os ezredéves kiállítás általános katalógusának az árát, 38 ezerről 140 ezer forintra. Hétszeres áron cserélt gazdát Kempelen Béla Magyar nemesi családok címerei című kötete. A családtörténeti művek mind hasonlóan sokszorozták indulási árukat. A történelmi dokumentumok, mint az 1606 és 1715 között hozott törvények kivonatát ismertető, vagy a Mária Terézia sajátkezű aláírásával ellátott, 1751-es országgyűlésről szóló kötet jó áron kelt el.

Száztízezer forintra emelték a magyar nyelvű "Naponként való jegyzései az 1790-dik esztendő ország gyűlésének..." című kötetet. Tizenhat tételt tettek ki az 1848-as forradalommal és szabadságharccal foglalkozó könyvek, ezek mindegyikét elvitték. Tomori Pál élete és levelei Fraknói Vilmostól, nemcsak a témája miatt vonzotta a gyűjtőket. A kissé megviselt példány értékét növelte, hogy Arany Jánosnénak dedikálta a szerző. A Kecskemét mezővárosáról szóló hiteles levelekből összeállított kötet Katona József halála után, 1834-ben jelent meg. E ritkaság 42 ezer forintot ért meg valakinek. 44 ezret adtak Schmall Lajos Buda-Pest utcái és terei című 1906-os várostörténeti könyvéért, amelyben jól olvashatók Siklóssy László műtörténész kéziratos jegyzetei és javító feljegyzései.

Négy és félszeres árat ért el a hazai statisztika atyjának, Fényes Eleknek A magyar birodalom nemzetiségei...című tanulmánykötete. Mind elvitték a szabadkőművességgel kapcsolatos könyveket. Élénk érdeklődést keltettek a mezőgazdasági témák, a mangalica sertés törzskönyvezését taglaló 1930-ból való kiadványt 5500 forintért ütötték le. Visszamaradtak a politikatörténettel foglalkozó tételek, de a folyóiratok, periodikák - Turisták Lapja 1929-től 1944-ig, 1865-ből az Esztergomi Újság, a szabadkőműves Kelet 1904-1907, a Turul, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 1890-ből - igen kelendőnek bizonyultak.

(Múlt-kor/MTI)