Hazai rekordot hozott a Csontváry-árverés
2006. december 17. 14:00
A hazai árverések történetében minden eddiginél magasabb áron, 230 millió forintért kelt el egy eddig ismeretlen, a közelmúltban felbukkant, Csontváry Kosztka Tivadar ecsetje alól származó kép.
Korábban
Mostanáig sem a művészettörténész szakma, sem a közönség nem látta teljes egészében, teljes színpompájában Csontváry Kosztka Tivadar különleges festményét, A szerelmesek találkozását (Randevú). Az 1902 körül készült képet ugyanis soha nem állították ki, soha nem árverezték és reprodukálva is csak egy részlete volt, fekete-fehér felvételen, Lehel Ferenc 1931-ben megjelent Csontváry-monográfiájában.
Az évszázada rejtőzködő kép hollétéről a Csontváry-kutatás sem tudott , bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Most egy olyan családtól került árverésre, amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset. A teljes joggal a főművek közé sorolható Csontváry-kép igazi unikum, nemcsak páratlan minősége, hanem története, felbukkanása okán is. Ilyen kvalitású és jelentőségű mű ritkán kerül a műkereskedelmi piacra.
A Csontváry-életmű 127 ismert alkotásából mindössze 22 festmény és három grafika van magángyűjteményben. A többit múzeumok, közgyűjtemények őrzik, illetve az elmúlt másfél évtizedben mindössze négy Csontváry-képet árvereztek. Legutóbb, az idén tavasszal 180 millió forintnál koppant a kalapács a Hídon átvonuló társaság című, kisméretű műért, amelyet 80 millió forintról licitáltak ilyen magasra.
A Szerelmesek találkozása korai alkotás, ekkor zárult Csontváry stíluskereső korszaka és kezdődött nagy ívű alkotásainak évtizede. A 69,2 x 54,2 centiméteres, ragyogóan színes kompozíció központi motívuma a mindent elöntő fény, az élet forrása. A hegyek közt vöröslő nap beragyogja az egymásra néző férfi- és nőalakot. Az előbbiben magát a festőt vélik látni a műtörténészek, míg a nőben az éteri szerelem megtestesítőjét, egy képzelt lényt. Fény önti el a misztikus Ámor figurát, s a jellegzetes Csontváry-motívumokat. Így az életfát, a japános ihletésű meghajló, virágzó fát, az átlósan kanyargó utat, a kőből emelt mellvédet, a hegy és a víz találkozását.
Az elragadóan szép, titokzatos képet méltó keretben, aranyozott, reneszánsz mintát követő tabernákulumban vásárolta meg a vevő.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20