Bulgária is megnyitja a kommunista éra levéltárait
2006. december 19. 11:45
A bolgár törvényhozók december 6-án elfogadták azt a régóta halogatott törvényt, amely lehetővé teszi a volt kommunista titkosszolgálat archívumainak megnyitását.
Korábban
Az új törvény értelmében - amelynek az elfogadására a kommunista rendszer összeomlása után 17 évvel került sor - nyilvánosságra kerülnek az előző rendszerben titkos ügynökként dolgozó közszereplők, azaz a politikusok, magas rendű tisztviselők, bírók, egyházi személyek és újságírók adatai. A kutatók azt remélik, hogy a titkos dokumentumok információt nyújtanak a II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletkísérlet hátteréről, valamint Georgi Markov, a BBC bulgáriai adásvezetője, londoni meggyilkolásának körülményeiről. A törvény azonban csupán az iratok nyilvánosságát írja elő, de nem tartalmaz szankciókat a korábbi ügynökökkel szemben.
Az eredeti törvénytervezethez képest a törvényhozók nem engedélyezték azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek "negatívan befolyásolnák Bulgária nemzetközi kapcsolatait, illetve esetleges életveszélyt jelentenének bármely személynek". A törvényhozók szerint a még ma is a titkosszolgálatnál dolgozók védelmét érintő módosítást "kikényszerítették", így 114-en szavaztak a módosítás mellett, 44-en ellene és egy szavazó tartózkodott. "A nyomás az Állami Titkosszolgálat részéről igen nagy volt, de a módosítás csak néhány tucat embert érint, és szükséges volt a nemzetbiztonság védelme érdekében" - nyilatkozta Nyikolaj Svinarov, a kormányzó koalíció egyik tagja.
A módosítás miatt több civil szervezet is tiltakozott. "Olyan dokumentumok maradnak titkosítottak, amelyek feltárnák a mai politikai elit valódi múltját"- mondta Georgi Lozanov, a "Tiszta hangok" elnevezésű civil kezdeményezés vezetője, aki a titkosítás teljes feloldását szorgalmazta.
A dokumentumokat még ma is a bolgár Állami Titkosszolgálat felügyeli, az egykor igen nagy hatalommal bíró állambiztonsági szolgálat és a katonai titkosszolgálat titkos ügyiratainak nagyobb része azonban hozzáférhetővé válik. A titkos dokumentumok kezelésére egy kilenctagú testületet neveztek ki, amelynek tagjait a parlament öt évre választja. A törvény Georgi Parvanov elnök aláírásával válik hatályossá, az viszont még bizonytalan, hogy az első testület mikor tudja elkezdeni a munkát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
- Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
- Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
- A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
- 10 érdekesség a tetoválás történetéből
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59