A forradalmak éve

Januárban ült össze a párizsi békekonferencia, mely diktátumaival újrarajzolta Európa térképét; ekkor hozták létre a szerződések és a béke felett őrködni hivatott Népszövetséget is. A vesztes nagyhatalmak elfogadták a rájuk vonatkozó pontokat, ám a törökök harcba kezdtek a megszálló görögök ellen a békeszerződés pontjainak módosításáért.

A háborúban vesztes Németországban az évet a Spartacus-felkelés nyitotta meg: Rosa Luxemberg és Karl Liebknecht vezetésével a felkelők 10 napon át tartották magukat Berlinben, ám a kormánycsapatok hamar leverték őket. Februárban megalakult a weimari nemzetgyűlés, mely köztársasági elnökké választotta Friedrich Ebertet, majd július 31-én elfogadta a weimari alkotmányt.

Az év elején Moszkvában megalakult a III. Internacionálé, más néven a Komintern, melynek fő célkitűzése a háború által szétzilált mozgalom újjáépítése volt, ám célját radikális, Lenin vezette baloldala miatt nem érhette el. Ezzel párhuzamosan szerveződtek meg Európa-szerte a hadviselt katonák fél-militáris harci szervezetei is: ilyen volt például Olaszországban a márciusban megalakuló Benito Mussolini vezette Fasci di combattimento.

Az indiai Amritszárban a brit hadsereg csapatai belelőttek a tüntető tömegbe, óriási felháborodást váltva ki a mészárlással is felérő rendcsinálással.

Magyarországon az év elején bár köztársasági elnökké választották a földet is osztó vörös gróf Károlyit, ám mindez sikertelennek bizonyult az antant újabb területi követelésével, a Vix-jegyzékkel szemben. Károlyi lemondott, és a hatalmat a szociáldemokratáknak és az ekkor még börtönben ülő kommunistáknak adták át. Kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot, és bevezették a statáriumot: államosítások, Vörös Hadsereg, karhatalom, terror. Mindez szintén sikertelennek bizonyult: újabb külső nyomásra és a román csapatok bevonulására a vezetők lemondtak és elmenekültek. Többszörös kormányválság kezdődött, melyet csak az előbb Aradon, majd Szegeden ülésező, végül Siófokról Budapestre bevonuló Horthy Miklós oldott meg.

Hollywoodban 1919-ben hozták létre a következő évtizedek egyik legnagyobb filmstúdióját, a United Artists-ot, míg szintén 1919-ben hozták létre a Bauhaus mozgalmat is.

Az év híres szülöttje volt J. D. Salinger író, Komlós Juci színésznő, Bessenyei Ferenc színész, Nat King Cole jazz-zenész, Sir Edmund Hillary a Mount Everest első meghódítója, Eva Peron és Mohammed Reza Pahlavi iráni sah. Ekkor hunyt el Ady Endre költő, Eötvös Loránd fizikus, Csontváry Kosztka Tivadar festő, Schulek Frigyes építész, Csáth Géza orvos és író, Ernst Haeckel zoológus, Renoir festő és Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök.

Szeretne többet tudni?

Böngésszen az 1919-es év további eseményei között!

---

A 100 év - 100 kép filmsorozat többi epizódja megtekinthető az alábbi weboldalon: http://www.tv-history.tv

Kölcsönözze ki a sorozat többi részét és nézze meg közel DVD minőségben a T-Online Tékában!