Könyv jelenik meg Szeged középkori váráról
2005. április 28. 10:02
Akkora az érdeklődés a szegedi középkori vár feltárása iránt, hogy az ott dolgozók munkáját már-már akadályozta az érdeklődők kérdezősködése, ezért kihelyeztek egy táblát, amelyből mindenki értesülhetett, mi történik az ásatáson, sőt a régészek egy könyv kiadását is tervezik - közölte az MTI-vel Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense.
Korábban
A Szegedért Alapítvány négy fődíjasa XVI. és XVIII. századi köteteket fogadott örökbe pénteken a szegedi Somogyi Könyvtárban.
Dante-kódex hasonmás kiadására készülnek Szegeden
A világ egyik legrégebbi Dante-kódexét kívánja közös, hasonmás kiadásban megjelentetni a szegedi és a veronai egyetem - közölte a szegedi Olasz Kulturális Központ vezetője az MTI-vel.
Köztisztasági állapotok 1912-ben Szegeden
Szeged város 1912-től vette saját kezelésbe a szemétszállítást, valamint az utcák, közterületek tisztántartását, s ehhez alapos terveket készített és jelentős mennyiségű felszerelést szerzett be - hangzott el Fári Irén előadásán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Az ásatást vezető régészt, Horváth Ferencet még az utcán is leszólítják, hogy érdeklődjenek a legújabb fejlemények iránt. Innen jött az ötlet, egy könyvet kell kiadni a középkori szegedi várról és annak régészeti feltárásáról. A mű célja azonban a régészeti szakma iránti általános érdeklődés kielégítése is. A könyv kézirata elkészült, a tízszerzős mű immáron a kiadásra, vagyis a pályázati pénzekre vár. Horváth Ferenc, a kötet szerkesztője elmondta: nem pusztán régészeti nézőpontból vizsgálják a vár történetét, hanem olvashatók lesznek a könyvben művészet- és építészettörténeti, geológiai és embertani vonatkozású írások is. Az embertan azért megkerülhetetlen, mert az ásatások során közel 400 sírt találtak, s ennek a leletanyagnak a feltárásával tiszta kép kapható a középkori Szeged társadalmáról.
Horváth Ferenc szerint a könyv legfontosabb üzenete: komolyabban kell figyelni a még megmenthető történelmi emlékeinkre. "A szegedi várhoz hasonló műemlékek feltárása azért is fontos, mert egy olyan világba enged betekintést, amikor még nem volt jelentős különbség Közép- és Kelet- Közép Európa között" - mondta a kötet szerkesztője. Hozzátette: a legnagyobb pusztítást a Dél-Alföldön - a közhiedelemmel ellentétben - nem a török, hanem a Habsburg uralom hozta: 1715 körül kezdték el például annak a középkori vártemplomnak a lebontását, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legreprezentatívabb épülete volt.
(Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
