Az elsüllyedt tiszai dereglye nyomában

`A kutatás első szakaszában, geofizikusok bevonásával, egy hajóra telepített radarrendszer segítségével feltérképezzük a Tiszának a szegedi Felsővárosi híd és Belvárosi híd közötti medrét` - mondta Szalóky K. Attila. Tájékoztatása szerint a műszeres felderítés eredményeinek értékelését követően merülésekkel állapítják meg a hajó helyét, állapotát és méretét. A kutatók a tervek szerint - várhatóan a jövő héten - a hajón szállított római kori oltárkövek egyikét is felhozzák a folyómeder mélyéről, s az így szerzett információk birtokában határozzák meg a további teendőket.

`A víz alatti régészeti kutatás elsődleges célja annak a sószállító dereglyének és szállítmányának a megtalálása, amely a szakirodalom és a levéltári források szerint Gyulafehérvárról vitt volna 14 darab római oltárkövet Bécsbe` - mondta Szalóky K. Attila. Ismertetése szerint a római feliratos kőfaragványok III. Károly király régészeti gyűjteményéből származtak. A kőemlékeket az ókori Apulum (Gyulafehérvár) és Sarmizegethusa (Várhely) területén találták.

Mivel a 18. század elején Magyarország úthálózata katasztrofális állapotban volt, a vízi szállítás mellett döntöttek. A terv az volt, hogy dereglyéken úsztatják le a köveket a Maroson a Tiszáig, onnan tovább a Dunáig, majd felhajóznak a Dunán Bécsig. Három dereglye indult útnak, ám az egyik Szegednél szerencsétlenül járt, s odaveszett a rakományával együtt - közölte a kutató.

Szalóky K. Attila tájékoztatása szerint a hajóroncs nemcsak a római kori leletek miatt nagy jelentőségű, hanem azért is, mert a dereglye megmaradt részei egyedülálló forrást jelenthetnek a kora újkori Kárpát-medence hajóépítészetének tanulmányozásához. A kutatók remélik: a roncs darabjai olyan állapotban maradtak meg, hogy rekonstruálható lesz a dereglye, ugyanis ezekről a szállítóeszközökről csak homályos ismereteink vannak.

A víz alatti régészeti kutatás várhatóan 3-6 hónapig tart. Az előkerülő leleteket a szegedi Móra Ferenc Múzeumban restaurálják majd, ahol később kiállítják a tárgyakat. Az expedíció vezetője elmondta, hogy az előkutatás mintegy 4,5 millió forintba kerül, ez a pénzt a szegedi önkormányzat, a kutatást támogató vállalkozók, valamint az Octopus egyesület biztosítja. A teljes feltáráshoz szükséges összeget még nem lehet pontosan meghatározni: az előzetes kalkulációk szerint körülbelül 60 millió forintra van szükség, amihez a kutatók az államtól is várnak segítséget.