Churchill és Sztálin közvetítőjeként tartotta egyben a győztes szövetséget Roosevelt

Két arisztokrata

Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Harmadik Birodalom nem szándékozik felhagyni európai terjeszkedésével, a három ország vezetői – Franklin Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin – belátták, hogy a nácizmus legyőzése csak együtt sikerülhet.

Az a kérdés maradt csupán, hogy a „három nagy” mennyi kompromisszumot hajlandó kötni annak érdekében, hogy szövetségük jól működjön?

1939 szeptemberében a második elnöki ciklusa vége felé járó Roosevelt már az 1940-es választásra és a történelemben egyedülálló harmadik ciklusára készült. Az amerikai közvélemény és a kongresszus egyaránt jobbnak látta távol tartani magát az újabb európai konfliktustól – úgy érezték, az első világháborúban éppen elég fiatal amerikai életet áldoztak fel a tengerentúli helyzet rendezéséért.

Miután Németország a brit-francia tiltásokkal szembemenve lerohanta Lengyelországot (amihez két héttel később csatlakozott – akkor még szövetségeseként – a Szovjetunió is), Roosevelt kihirdette az Egyesült Államok semlegességét.

Amikor 1940 tavaszán a német seregek ellenőrzésük alá vonták a Benelux államokat, Churchill pedig Amerika támogatását követelte, az elnök és a kongresszus továbbra sem ment el a katonai szerepvállalásig, csupán pénz és hadianyag formájában nyújtott segítséget.

Roosevelt és Churchill kapcsolata jól tükrözte a két nagy nyugati demokrácia nem éppen feszültségmentes szövetségét. Társadalmi státusukat és neveltetésüket illetően jól összeillettek: mindketten arisztokratikus, társaságkedvelő emberek voltak, jó beszédkészséggel.

Churchill azonban katonaként és politikusként is évtizedek óta szolgálta az ekkoriban még Afrikától Indiáig és a Távol-Keletig hatalmas területeket birtokló Brit Birodalmat, amelynek létét erélyesen védelmezte. Roosevelt ezzel szemben hangos kritikusa volt az imperializmusnak, amelyet nagy mértékben felelősnek tartott a világ kialakult helyzetéért.

1. Két arisztokrata
2. Roosevelt, a progresszív pragmatista
3. A kényszerű szövetség
4. A szövetség már Jaltában inogni kezd

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye