Cementként szilárdult meg Pompeji lakóinak tüdejében a forró hamu
2020. május 31. 08:39 Niel-Peter Granzow Busch
Korábban
Az elfeledett Pompeji
Hat lavinafolyam tört ki a Vezúvból, és ezekkel összesen 9 milliárd tonna vulkanikus anyag szóródott szét a Nápolyi-öböl területén.
Mikor a vulkán végül lecsillapodott, Herculaneumot 25 méter vastag hamu- és kőréteg, Pompejit pedig 4 méteres törmelék temette be. A Vezúv körüli táj teljesen elpusztult.
Pompejiben a régészek összesen 1150 áldozatot találtak meg, de a kutatók becslései alapján a halottak tényleges száma ennél sokkal magasabb lehetett. Feltehetően sokan voltak olyanok, akiket - bár szerencsésen el tudtak menekülni a városból - később utolért a kő- és hamulavina.
A szerencsétlenséget követően a római császár, Titus sereget küldött Pompejibe, a túlélők felkutatására. A legmagasabb épületek és kapuk tetői kiemelkedtek a vastag hamurétegből és mutatták azokat a helyeket, ahol a katonáknak ásniuk kellett.
A régészek e katonáktól származó feliratokat találtak azokon a falakon, melyeket azok az első, hektikus napokon kiástak. Ilyen volt pl: „Itt feküdt 50 ember, kik e helyen lelték halálukat.”
A rómaiak igen hamar felismerték, hogy a mentőakció teljesen hiábavaló. Titus császár ugyan parancsba adta Pompeji újjáépítését, de gyorsan kiderült, hogy a pusztítás túlságosan nagy volt.
Stabiae kikötővárosa, mely épp csak kívül esett a katasztrófa sújtotta övezeten, fokozatosan átvette a tengeri kereskedelem irányítását a térségben.
Idővel az emberek azt is elfelejtették, hogy hol feküdt egykor Pompeji városa, amelynek már a nevét sem emlegették többé. A helyi lakosság a halmot, amely betemette a várost, a „La Civita”, azaz „A Város” névvel illette. 1500 évnek kellett eltelnie addig, míg valaki felfedezte, hogy milyen tragikus történet rejlik a Vezúv lábánál fekvő halom alatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában tegnap
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze tegnap
- Máig tisztázatlan Mozart, a mágikus zseni halálának oka tegnap
- Egy eddig nem ismert Kölcsey-verset is digitalizáltak a Himnusz 200. évfordulója alkalmából tegnap
- Már a neandervölgyi ember is gyűjtött vadásztróféákat tegnap
- Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVI. tegnap
- Náci kémek leleplezésével váltotta ki magát a börtönből New York rettegett maffiavezére 2023.01.26.
