2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bűnügyi rejtélyek a XIX. századból – interjú a Lámpavas-univerzum megálmodójával, Bartal Tamással

2021. december 3. 15:55 Múlt-kor

A rejtélyes Teleki-öngyilkosság, Mailáth György országbíró kegyetlen lemészárlása, sőt, még egy apácazárda elfeledett története is megelevenedik a XIX. század bűnügyi eseteit felgöngyölítő Lámpavas-sorozat köteteiben. Bartal Tamás a történelmi hitelességet és korhűséget – létezett-e közvilágítás, volt-e útburkolat? – szem előtt tartva vezeti be az olvasókat viharos évszázadunk sötét titkaiba.

Miről szól a Lámpavas és a mindent látó szem című történelmi krimi?

Az új könyvem a magyar történelem egyik nagy rejtélyét dolgozza fel: gróf Teleki László 1861-ben a Határozati Párt vezetőjeként az ország legnépszerűbb politikusa volt, aki a Habsburg-ház elleni minél radikálisabb fellépést szorgalmazta, úgymond ’48-as alapokon. Az ő nézeteinek elsöprő győzelmével kecsegtető országgyűlési szavazás reggelén azonban vérbe fagyva találták rokonai. A korrupt rendőrfőnök, Thaisz Elek, gúnynevén Lexi bácsi a nyomozást néhány órán belül lezárta, kimondva a máig érvényes ítéletet: öngyilkosság történt. Az azóta eltelt több mint másfél évszázadban sokan megkérdőjelezték már ezt az álláspontot, néhány éve kriminológusok rekonstruálták az egyébként gazdagon dokumentált múlt századi ügyet, és egyöntetűen megállapították, hogy a haláleset bizonyosan nem úgy történt, ahogy azt a korabeli jegyzőkönyvek rögzítették. Regényemben ennek a nem mindennapi esetnek eredtem a nyomába, s ebben segítségemre volt az a komoly terjedelmű tényanyag, amely az ügy kapcsán fennmaradt. Érdekesség, hogy ez volt az első olyan hazai bűnügy, amelynél rendőrségi fotó készült, ráadásul rögtön 3D-ben, ami a kontinensen is úttörőnek számított.

Mi a regényben a fikció és a valóság aránya?

Természetesen bizonyos részleteket dramatizáltam vagy elképzeltem, de bizton állíthatom, hogy a cselekmény egésze így vagy úgy megtörtént a valóságban is. Ez a történelmi dokumentumok alapján bárki által könnyen ellenőrizhető. Végső soron mégis szépirodalmi alkotásról van szó, így néhány olyan fiktív szereplőt is megalkottam, akik átélhetőbbé teszik a történetet, továbbá vannak olyan figurák, akik a Lámpavas-sorozat első kötetéből kerültek át az új könyvbe. Ők biztosítják a XIX. század második felének bűnügyi világán átívelő Lámpavas-univerzum folytonosságát. Mindazonáltal a legapróbb részletekig törekedtem a történelmi hitelességre, így könyvemet nyugodt szívvel lehet – hogy divatos kifejezéssel éljek – a dramatizált „true crime” műfajhoz sorolni.

Mit jelent az említett Lámpavas-univerzum?

A Lámpavas-sorozat egy detektívregény-folyam, amelynek darabjai a XIX. század második felében játszódnak Magyarországon. Az egyes kötetek egymástól független, valóságban megtörtént bűnügyeket dolgoznak fel, így a különálló regények önmagukban is élvezhetőek, nem szükséges hozzájuk az előzmények ismerete. A regényeket Herczen Vilmos rendőrtiszt személye köti össze: ő egy agyafúrt és nem mellesleg jóképű detektív, aki nem trükkökkel szereti megoldani az eseteket, hanem a józan észen és a hagyományos rendőrmunkán alapuló logikával. Ha híres nyomozófigurákat idézünk a krimiirodalomból, akkor azt mondhatom, hogy ebből a szempontból Herczen káplár több rokonságot mutat Poirot felügyelővel, mint Sherlock Holmes-szal. Állandó segítője pedig a híres Arányi Lajos professzor, aki az első magyar hivatásos kórboncnok volt, s halottbalzsamozóként ő mumifikálta Ferenc József és Sisi korán elhunyt kislányát is.

Ha már szóba kerültek az előzmények, mi a témája a Lámpavas és pillangó című első kötetnek?

Az első regényben több nevezetes XIX. századi emberölési esetet dolgoztam fel, mondhatni gyúrtam össze: az 1848-as forradalmi események időszakába helyeztem Mailáth György országbíró kegyetlen lemészárlását, s erre a szálra fűztem fel a hírhedt Balentics-gyilkosságokat is. Ezek voltak az első olyan bűnügyek, amelyeket az egyre jelentősebbé váló magyar napisajtó szenzációként tálalt, s hosszú hónapokon át adagolta az olvasóknak a rémesebbnél rémesebb részleteket. A krimiszálat kiegészítette az első nemzeti kémszolgálat megszervezéséhez kapcsolódó események bemutatása, de helyet kapott a romantika időszakára tekintettel elmaradhatatlan szerelmi háromszög feldolgozása is. Azt el kell mondanom, hogy a történelmi regényeim megalkotásakor kiemelt figyelmet fordítok az apró részletek megrajzolásánál a hitelességre, ami rengeteg kutatómunkát igényel. Például egy szabadtéren játszódó jelenetnél olyan alapvető kérdésekre kell tudnom a választ, hogy volt-e az 1840-es évek végén megfelelő burkolat az utcákon vagy egy éjszakai epizódnál fontos, hogy létezett-e már akkor közvilágítás Pesten vagy pusztán a Hold fényére támaszkodtak a gyalogosok a tájékozódás során. Ezenkívül tisztában kellett lennem – többek között - a kriminalisztika fejlettségének akkori fokával, a bűnüldöző hatóság szervezeti felépítésével, rangjaival és az alkalmazott nyomozati eszközökkel. Ez utóbbiak esetében jogászi végzettségem és egykori jogtörténeti tanulmányaim komoly segítséget jelentettek.

Visszatérve az új könyvhöz, abban megjelenik egy detektívregények esetében szokatlan helyszín: egy apácazárda. Honnan jött az ötlet?

Éppen anyagokat gyűjtöttem a regényhez, amikor rátaláltam egy igaz történetre, amely önmagában is olyan erős volt, hogy napokig nem hagyott nyugodni. Egy, a katolikus egyházon belül lefolytatott klerikális nyomozásról van szó egyébként, amelynek a lényegét azért nem említem most, mert azzal a könyvem egy jelentős fordulatát szpojlerezném el. Végül úgy döntöttem, beépítem a cselekménybe, mert ezáltal ma is aktuális társadalmi problémákról tudok beszélni, bár nem egészen úgy, hogy annak a „metoo” mozgalom túlhajtásait produkáló véleményvezérek szívből örülnének.

Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy a Lámpavas és a mindent látó szem című történelmi krimi cselekményében fontos szerepet kapnak a szabadkőművesek…

Nem, sőt! A címben szereplő „mindent látó szem” az egyetemes szabadkőműves mozgalom egyik legfontosabb jelképe, és arra utal, hogy a Nagy Építő a testvériség tagjainak minden cselekedetét és gondolatát nyomon követi. Könyvemben egyébként hiteles leírását adom azon szabadkőműves páholy rejtélyes rituáléinak, amelybe a XIX. század derekán maga Kossuth Lajos is belépett. A regényem ebből a szempontból úttörő jellegű, mert erre különböző okokból Magyarországon még senki sem vállalkozott.

A Lámpavas és a mindent látó szem, valamint a Lámpavas és pillangó című köteteket a képre, vagy az alábbi linkre kattintva most kedvezményes áron rendelhetik meg olvasóink a Múlt-kor oldalán.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Alapos kutatómunka és történelmi hitelesség – a szerző köteteinek alappillérei

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár