Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig

2020. július 20. 14:55 Nagy Imre

Drámai végjátékok, dicső küzdelmek, hatalmas győzelmek, súlyos vereségek, gigászi összecsapások, átmulatott éjszakák, sztárfellépők és gigantikus koncertek otthona volt és otthona ma is számos budapesti stadion. Olykor elsorvadtak, máskor főnixként születtek újjá, vagy éppen a semmiből nőttek ki. A sport és a zene fellegvárai mindig is meghatározták a főváros életét.

Korábban

A tűzből született csarnok

A kerek dobozból kavics, a darabnyi Szovjetunióból egy leheletnyi Franciaország, az egészből pedig igazi Európa lett. Így változott a Budapest Sportcsarnok Papp László Budapest Sportarénává. A leningrádi mintára készült BS – egy karácsonyi gyertyaláng miatt bekövetkező, 1999-es – leégése után a francia Bouygues építőipari konzorcium rakta a helyére azt a kavics alakú létesítményt, amelyet magyar építészek álmodtak meg. Méghozzá gigantikus méretekben. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet és a Szabadság híd együttvéve, gyalogosterét pedig 15 000 négyzetméter gránit borítja, ez Magyarország legnagyobb ilyen jellegű felülete.

A Papp László Budapest Sportaréna, amely 2004. május 8. óta viseli a háromszoros olimpiai, profi Európa-bajnok öklözőnk nevét, a repertoárját tekintve sem maradt el leégett elődjétől. Rendszeres házigazdája a női klubkézilabdázás csúcseseményének, a Bajnokok Ligája Final Four döntőjének, és otthont adott már a sportág Európa-bajnokságának is. Ami a férfiakat illeti, az utóbbi idők legkiemelkedőbb eseménye a birkózók világbajnoksága volt 2018-ban, ahol Bácsi Péter ismét nem talált legyőzőre kötöttfogásban. A sporton kívüli könnyedebb, de nem könnyebb műfajok képviselői közül csak a közelmúltban olyan nevek szerepeltek a fellépők listáján, mint Emeli Sandé, Lenny Kravitz, Roger Waters, a Depeche Mode vagy Enrique Iglesias.

Méregzöld fű, bombatalálat és Iron Maiden

A Fradival szimpatizáló Bárczy István polgármester által 1912-ben felavatott MTK vadonatúj stadionja sok mindenben megelőzte korát. A legszembetűnőbb talán a játéktér volt, amelyet méregzöld fű borított, ez egyáltalán nem volt általános a 20. század első évtizedeiben. A remek talajnak egy másik, igaz, szemmel nem látható, technikai újítás teremtette meg a feltételeket: a pályát a víz elvezetéséhez alácsövezték.

A 25 ezer nézős, klubházzal, kávézóval, tanács-, vívó- és birkózótermekkel kiegészített létesítményt végül egy bombatámadás törölte el a föld színéről. A II. világháborút követő évek az újjáépítés jegyében teltek, és ebből szerencsére a Hungária körúti stadion se maradt ki. S bár más csapatokhoz hasonlóan a kommunista politika az MTK-t is megfosztotta nevétől, később a színétől is, a stadion viszont a kor színvonalán megújulva lett olyan világklasszisok otthona, mint Hidegkuti Nándor vagy Sándor Csikar. 1956 után visszakapta a nevét és színét is.

Egy fuvolaszólóval kezdődött az MTK-pálya karrierje nemzetközi koncerthelyszínként. A sikerei csúcsán lévő Jethro Tull együttes volt az első nagy formáció, amely 1986-ban a mintegy másfél évtizedig tartó sorozatot beindította. Még ugyanabban az évben hozta a telt házat Rod Stewart, a Scorpions és az Iron Maiden. A 90-es évek végére pedig már olyan fellépők helyettesítették az egyre halványuló futballélményeket, mint Alice Cooper, David Bowie vagy Tina Turner. Az időközben az Aranycsapat olimpiai bajnokának, Hidegkuti Nándornak a nevét felvevő, ám egyre elhanyagoltabb létesítményt 2015-ben bontották le. Egy évvel később egy MTK–Benfica barátságos rangadóval vehette birtokába a közönség a kék-fehérek – a korábbihoz képest kilencven fokkal elfordított – minden szempontból nemzetközi nívójú, új otthonát.

következő oldal 1 / 3