Brutális tömeggyilkosság a kőkorszakból

A Mainzi Egyetem kutatói szerint a koponyacsontok vizsgálatai azt mutatják, hogy a legtöbb áldozatot valamilyen tompa tárggyal fejbe vágták, továbbá a közelben megtalált több tucatnyi nyílhegy alapján gyanítható, hogy íjászok végeztek velük, számolt be a The Teleraph. A szakértők szerint ez a legősibb sírgödör, amelyben talált csontokon – különösen a felső lábszár csontjain – szándékos és szisztematikus zúzások nyomai észlelhetők, ami arra enged következtetni, hogy az áldozatokat haláluk előtt megkínozták, vagy a halál bekövetkezte után csonkították meg. A lábszár csontjait a brutális elkövetők valósággal szétzúzták. A szerencsétlenül járt emberek többsége férfi volt (többen közülük csupán 12-14 évesek), ám két nőt is találtak a tömegsírban.

A sírhelyet még 2006-ban fedezték fel a szakemberek a Hessen szövetségi tartománybeli Schöneck-Kilianstädten városka mellett, a kutatók azonban csupán most vizsgálták meg aprólékosabban a mészárlásra utaló csontokat. A mostani lelőhelyen, valamint a korszakból feltárt közeli területek csontleletei arra engednek következtetni, hogy i. e. 4000 környékén nagyszabású tömeges erőszak volt a területre jellemző, tehát nem egyedi esetről van szó.

„Az eset tökéletesen fémjelzi a korabeli hadviselést, amelynek lényege az volt, hogy az egyes társadalmi egységeket, vagyis a falvakat egy összehangolt támadással megsemmisítsenek. A vizsgálatok szerint a csontok három különálló településről származnak” – fejtette ki Christian Meyer, a Mainzi Egyetem antropológiai karának munkatársa, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

„A tömeggyilkosságok, a különféle mészárlások az őskori hadviselés legerősebb stratégiájának bizonyultak, a korai neolitikumból való csontelemzések azt mutatják, hogy az emberi élet tömeges elvétele, a brutalitás mélyen gyökerezik az emberi múltban” – tette hozzá. Megerősítette: a csontokon látható törések egyértelműen azt jelzik, hogy az áldozatokat megkínozták és/vagy megcsonkították, és kizárható, hogy valamilyen rituális temetésről lett volna szó.

Az eddigi kutatások szerint az egyik legrégebbi őskori csata valamikor i. e. 14 340 és 13 140 között zajlott le a Nílus mellett a mai egyiptomi-szudáni határ közelében, ahol egy temető is árulkodik az ütközetről. Németország területén az első szervezett, neolitikumi csatáról az 1983-ban felfedezett, i. e. 5000-ból való Talheimi halálverem árulkodik, amelyben 34 emberi maradványt azonosítottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége