Bizonytalanságban telt Mindszenty bíboros amerikai menedékének első időszaka

2025. február 19. 16:05 ArchívNet, Múlt-kor

Két oka is volt annak, miért állt 1956 novembere folyamán Mindszenty József amerikai menedéke ingatag lábakon. A humanitárius alapon Eisenhower elnöktől megkapott menedékét a bíboros ugyanis politikai menedékjogként fogta fel. Ebből adódóan az általa tanúsított aktív politikai és egyházvezetői magatartás a követség biztonságára kedvezőtlen hatással bírt. A másik súlyos fenyegetés a KGB elnökének, Ivan Szerovnak azon operatív terve volt, hogy egy magyar ügynök segítségével Mindszentyt kicsalogatja a Szabadság térről. Az amerikai házigazdák – ugyan reaktív módon – de fokozatosan szigorítottak a kapcsolattartás szabályain, a szovjet terv pedig a követség fedett CIA-tiszt beosztottjának ébersége miatt nem járt sikerrel. Így jutottunk el 1957 januárjáig, amikor a magyar állambiztonság csapdája is meghiúsult. Írásunkkal az idén ötven évvel ezelőtt elhunyt Mindszenty József emléke előtt tisztelgünk.

Mindszenty József bíboros és esztergomi érsek

Deák András Miklós: Mindszenty bíboros amerikai menedékének instabil első hónapja című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

A menedék 1956. november 4-től december 4-ig terjedő első időszakát Edward Wailes kinevezett követ táviratai, illetve a neki címzett amerikai külügyminisztériumi (State Department, a továbbiakban SD) utasítások alapján kívánjuk alaposabban megvizsgálni.

Már egy gyors szemrevételezés alkalmával jól érzékelhető, hogy az első hónap folyamán a menedék igencsak ingatag lábakon állt. Ennek két fő oka volt.

Egyrészt az a politikai és egyházvezetői aktivitás és annak a követségre nézve esetlegesen kedvezőtlen következményei, amit a menedékesként befogadott Mindszenty bíboros tanúsított. Ez az amerikai oldal számára rendkívül meglepő volt.

A humanitárius menedékét a bíboros ugyanis politikai menedékjogként fogta fel, miközben Eisenhower elnöktől valójában humanitárius alapú menedéket kapott.

A másik súlyos ok az volt, hogy Ivan Szerov, a KGB elnöke két magas rangú beosztottjával operatív tervet dolgoztatott ki a bíboros kicsalogatására, amely művelethez magyar ügynököt vetettek be.

Erről a Szerov által Hruscsovnak telefonon adott jelentés 3. pontja tanúskodik.

A KGB fenti terve csakis november 4. után születhetett, de 27-re már le is mondtak a végrehajtásáról. Moszkva Mindszenty ügyében és az amerikai követség diplomáciai mentességének megsértésével végül nem óhajtott konfrontálódni az USA-val.

Értelmetlen lett volna, hiszen Washington korábban egyértelműen jelezte, hogy nem tervez beavatkozást, és ennél fogva a magyar forradalom kezelésében a szovjeteknek szabad keze van. Erre a tervre, pontosabban annak a feladására, Szerov a híressé vált interjújában is kitért.

A menedék egyoldalú és határozottan gyors lezárása a szovjet megszállókat eleinte tehát kifejezetten foglalkoztatta. Eközben a Kádár-kormánynak ekkor nem volt elég ereje ahhoz, hogy ilyen lépéseket fontolgasson. A szovjet terv részleteiről sajnálatos módon nem tudunk többet.

Nem ismeretes, hogy a menedékes szabad távozása érdekében az USA valóban megkereste volna-e a Kádár-rezsimet. A még nyitott kérdések között az is szerepel, hogy melyik ügynök, pontosan milyen mesével tett volna kísérletet arra, hogy Mindszentyt rábírja a távozásra.

El kellett volna érnie, hogy a gyanakvó bíboros valóban elhiggye, nem kell tartania lefogástól, miközben tudomással bírt arról, hogy Maléteréket Tökölre csalták és letartóztatták. Erősen kérdéses, hogy ez az ügynök az amerikaiak tudtával személyesen találkozhatott volna Mindszentyvel.

Ugyanis a házigazdák felé is szüksége lett volna egy „fedősztorira.” És azt a tapasztalt Wailes követnek még el is kellett volna hinnie és megadnia a kivételes engedélyt.