Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből
2025. február 25. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Babilon falai
II. Nabú-kudurri-uszur (Kr. e. 605-562) nagyszabású építkezéseinek köszönhetően a több százezer lakosú Babilon a világ egyik leglenyűgözőbb városává vált.
A szinte szabályos téglalapot formázó, utcái ésszerű elrendezése miatt a várostervezésre is nagy hatást gyakorolt várost kettős falrendszer vette körül.
A város főutcájára, a mázas téglákkal borított Felvonulási útra észak felől a Kr. e. 575-ben a város nyolcadik bejárataként megépített, hasonlóan díszített Istár-kapun át lehetett belépni.
„A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyesfogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek” – írta Hérodotosz a Babilon több százezer lakosának biztonságát óvó hatalmas falrendszerről.

A történelem atyjának leírása alapján a város falai 90 méter magasak, 26,5 méter vastagok és közel száz kilométer hosszúak voltak. Hérodotosz azonban – mint oly gyakran – eltúlozta a méreteket.
Az egyik legcsodálatosabb ókori városnak azonban így sem kellett szégyenkeznie: bár a sokszínű források, régészeti leletek különböző adatokról árulkodnak, az biztos, hogy mindkét falrendszer legalább 7-8 méter szélességű volt.
Az utóbbi években kalapácsok visszhangja hallatszik Babilon omladozó falain. Rájuk is fér a renoválás, ugyanis a ledönthetetlennek vélt, 2600 éves falakat azóta az elemek: a sós víz, a szél, valamint a külföldi hódítók sem kímélték.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét tegnap
- Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata” tegnap
- Keresztül-kasul bejárta az Oszmán Birodalmat Evlija Cselebi tegnap
- Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből tegnap
- Tolvajkirálynő és a Negyven Elefánt – a londoni alvilág hölgyei tegnap
- 5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek tegnap
- Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja tegnap
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból tegnap