Bartókot is tanította a Himnusz megzenésítőjének fia, Erkel László
2018. december 3. 08:38 MTI
Erkel László zenepedagógus és karnagy, Erkel Ferenc harmadik fia 122 éve, 1896. december 3-án hunyt el. A pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Korábban
1844. április 9-én született. Erkel négy fia közül róla tudni a legkevesebbet. Iskoláit Pesten járta, szülei válása után, 15 éves korától anyjával Gyulán élt. A kiválóan zongorázó, ám testvéreinél kevesebb zeneszerzői tehetséget öröklő Erkel László zenei ismereteit nagybátyjai, Erkel János és Rudolf, valamint kiváló pianista édesanyja, Adler Adél gyarapították. 1867-ben a 25-30 tagból álló helyi Magándalkör karnagya lett, a kórus munkájában ügyvéd, tanító, zenetanár, kántortanító, építész, iparos és tisztviselő is részt vett.
Erkel László karnagyként a debreceni és aradi dalosversenyen részesült dicséretben, zongoristaként szülővárosában és országszerte is nagysikerű hangversenyeket adott. 1868-tól Szeghalmon gróf Festetich Felíciána és a francia származású osztrák gróf, D'Orsay Emil császári és királyi kamarás leányait oktatta zongorára. A lányok annyira megszerették, hogy amikor a család 1871-ben Pozsonyba költözött, zenetanárukat is magukkal hívták, a frissen nősült Erkel így került Pozsonyba.
Az egykori koronázóvárosban megbecsülésben és jólétben élt, az a ház, amelyben utolsó lakásuk volt, ma az Európai Unió pozsonyi képviseletének ad otthont. Erkel zongoratanárként dolgozott, két évig a fiatal Bartók Béla is az ő tanítványa volt. A nagy komponista később így emlékezett erre: „Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb a zenei élet. Ennek köszönhetem, hogy Erkel Lászlótól tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát és összhangzattant.” Erkel 1881-ig a pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Földi pályafutását 1896. december 3-án fejezte be, nyelvrák végzett vele, a Szent András temetőben nyugszik. Sírját csak az 1990-es években sikerült felkutatni, ma már kopjafa díszíti. Halála után özvegye három gyermekükkel visszaköltözött Szeghalomra, a gyermekek közül egyik sem lépett zenei pályára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap