Barbár támadások és belső ellentétek is közrejátszottak a Római Birodalom bukásában
2024. augusztus 7. 14:20 Múlt-kor
Korábban
A harmadik századi válság
Az i. sz. 166 és 180 között dúló markomann háborúk egy rövid pillanatra felvillantották a birodalom nehézségeit. Mialatt Marcus Aurelius császár a pártusok ellen harcolt keleten, addig a markomannok áttörték a dunai limest, és egészen az Adriai-tenger partján fekvő Aquileáig nyomultak előre.
Noha ezt a megrázkódtatást a császárság még túlélte, a következő évszázadban azonban mindennél erősebb nyomás alá került a Római Birodalom addigi közigazgatási és katonai rendszere.
A külső támadók nyomása számos ponton egyszerre jelentkezett. A rajnai limes mindvégig veszélyeztetett határszakasz maradt, de a gótok megjelenésével az Al-Dunára is komoly teher hárult, míg keleten a pártusok helyére lépő Szászánida Birodalom eleinte komoly fenyegetést jelentett Rómának.
Arminius a teutoburgi erdőben aratott győzelmének ünnepe egy újkori illusztráción
A császárok növelték az adóterheket, hogy a fenyegetéseket elhárítsák, de egyúttal növelték a katonaság létszámát is. Ez azonban megágyazott a különböző trónkövetelők megjelenésének. A harmadik században a császárok és trónbitorlók több mint fele egyetlen évig sem birtokolta a titulusát, és rövidebb időre Gallia, valamint a keleti birodalom egy része is önállósodott Rómától.
Hogy a későbbi trónkövetelők fellépését megakadályozzák, az addigi provinciákat Septimius Severus, majd Diocletianus alatt több részre osztották. Ez kétségtelenül elejét vette annak, hogy a határ menti legiók újabb császárokat kiáltsanak ki, de egyúttal azt is eredményezte, hogy a határvédelem dolga nehezebbé vált, hiszen az egyes katonai parancsnokok alatt sokkal kevesebb ember szolgált.
A hadsereget ért nyomás növekedésével egyenesen arányosan nőttek a költségek is, így a harmadik század során a császárok növelték az adókat, és elértéktelenítették a pénzt. A forgalomban lévő fizetőeszközök ezüsttartalma rohamosan csökkent, és ismét elterjedt az árucserén alapuló kereskedelem.
A birodalom határait érő nyomás enyhítésére az idő előrehaladtával egyre gyakrabban fordult elő az, hogy a barbárok megtelepedtek a birodalom területén. A betelepülők főleg germánok voltak, és eleinte a hadseregben keresték a boldogulást. Az első barbár származású császár Maximinus Thrax (235-238) volt, de később számos római császár és befolyásos hadvezér emelkedett fel a soraikból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher 15:05
- Átadásakor nem nyerte el mindenki tetszését a Steindl Imre által tervezett Országház 12:20
- Ehetetlen ételek és elégedetlen matrózok is akadályozták Kolumbusz küldetésének sikerét 10:30
- A magyar oktatás egyik legsikeresebb reformere volt Klebelsberg Kuno tegnap
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd tegnap
- A nátha is hozzájárult az Apollo–7 legénysége és a földi irányítás közti vitához tegnap
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése tegnap
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap