2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Barbár támadások és belső ellentétek is közrejátszottak a Római Birodalom bukásában

2024. augusztus 7. 14:20 Múlt-kor

A harmadik századi válság

Az i. sz. 166 és 180 között dúló markomann háborúk egy rövid pillanatra felvillantották a birodalom nehézségeit. Mialatt Marcus Aurelius császár a pártusok ellen harcolt keleten, addig a markomannok áttörték a dunai limest, és egészen az Adriai-tenger partján fekvő Aquileáig nyomultak előre.

Noha ezt a megrázkódtatást a császárság még túlélte, a következő évszázadban azonban mindennél erősebb nyomás alá került a Római Birodalom addigi közigazgatási és katonai rendszere.

A külső támadók nyomása számos ponton egyszerre jelentkezett. A rajnai limes mindvégig veszélyeztetett határszakasz maradt, de a gótok megjelenésével az Al-Dunára is komoly teher hárult, míg keleten a pártusok helyére lépő Szászánida Birodalom eleinte komoly fenyegetést jelentett Rómának.

A császárok növelték az adóterheket, hogy a fenyegetéseket elhárítsák, de egyúttal növelték a katonaság létszámát is. Ez azonban megágyazott a különböző trónkövetelők megjelenésének. A harmadik században a császárok és trónbitorlók több mint fele egyetlen évig sem birtokolta a titulusát, és rövidebb időre Gallia, valamint a keleti birodalom egy része is önállósodott Rómától.

Hogy a későbbi trónkövetelők fellépését megakadályozzák, az addigi provinciákat Septimius Severus, majd Diocletianus alatt több részre osztották. Ez kétségtelenül elejét vette annak, hogy a határ menti legiók újabb császárokat kiáltsanak ki, de egyúttal azt is eredményezte, hogy a határvédelem dolga nehezebbé vált, hiszen az egyes katonai parancsnokok alatt sokkal kevesebb ember szolgált.

A hadsereget ért nyomás növekedésével egyenesen arányosan nőttek a költségek is, így a harmadik század során a császárok növelték az adókat, és elértéktelenítették a pénzt. A forgalomban lévő fizetőeszközök ezüsttartalma rohamosan csökkent, és ismét elterjedt az árucserén alapuló kereskedelem.

A birodalom határait érő nyomás enyhítésére az idő előrehaladtával egyre gyakrabban fordult elő az, hogy a barbárok megtelepedtek a birodalom területén. A betelepülők főleg germánok voltak, és eleinte a hadseregben keresték a boldogulást. Az első barbár származású császár Maximinus Thrax (235-238) volt, de később számos római császár és befolyásos hadvezér emelkedett fel a soraikból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Római Birodalom és főbb provinciái annak legnagyobb területi kiterjedése idején, Kr. u. 117-benArminius a teutoburgi erdőben aratott győzelmének ünnepe egy újkori illusztrációnDiocletianus császár mellszobraÁbrázolás Traianus oszlopán, amely a császár seregének a dákokkal folytatott harcát mutatja beOdoaker lemondatja az utolsó római császárt, Romulus Augustulust egy újkori ábrázolásonAz oszmán csapatok végső rohama Konstantinápoly falai ellen 1453-ban, egy 19. századi illusztráción

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár