Baljós előjelet tartalmazott a hidegháború során vett grönlandi jégminta
2021. március 18. 07:41 Múlt-kor
A hidegháború fagyos éveiben Grönlandon egy titkos katonai kutatás keretében begyűjtött, jégbe fagyott talajmintákról kiderült, egy másik titkot is magukban hordoztak: növényi fosszíliákat, amelyek legfeljebb egymillió évesek lehetnek. A nemrégiben korszerű eszközökkel végrehajtott elemzésük olyan kiváló állapotban megkövült növényeket talált, amelyek a kutatók szerint „olyanok, mintha tegnap pusztultak volna el”. Ez nem sok jót jelent a grönlandi jégtakaró stabilitását illetően.
Korábban
Atomfegyverek a jég alatt
Az amerikai hadsereg tudósai 1966-ban emelték ki a földet is tartalmazó jégmagot Grönland északnyugati részén a Project Iceworm (Jégféreg Projekt) kódnevű művelet részeként.
E titkos vállalkozás célja a sarkvidéki szigeten a jég alatti nukleáris csapásmérő támaszpontok hálózatának kiépítése volt, ahonnan könnyen elérhették volna közepes hatótávolságú hordozórakétákkal is a Szovjetuniót. A művelet fedősztorijaként a Camp Century nevű sarkvidéki kutatóbázis szolgált – az amerikaiak valódi szándékait még a terület birtokosa, Dánia kormánya sem ismerte.
Végül azonban a titkos projektet félbehagyták. A Camp Centurynél kipróbált jég alatti építkezési módszerek beváltak ugyan, azonban kiderült, a jégtábla jóval „mozgékonyabb”, mint addig hitte a tudomány: megállapították, hogy a jég folyamatos deformálódása, vastagodása és vékonyodása bármilyen alatta elhelyezkedő építményt két éven belül elpusztítana. Az 1966-ban kivájt jégmag elfeledve hevert egy dániai fagyasztóban, mígnem 2017-ben újra felfedezték.
Amikor a kutatók 2019-ben újra megvizsgálták a jégmagot, megkövesedett növények töredékeire bukkantak benne, amelyek legfeljebb egymillió évvel ezelőtt virágozhattak. Grönland jelenlegi jégtakarójáról ezidáig úgy vélték, hárommillió éves, azonban e növényi töredékek arra utalnak, hogy az utóbbi egymillió évben – de lehetséges, hogy akár az utóbbi néhány százezer évben is – volt olyan időszak, hogy még a sziget legészakabbi része is jégmentes volt.
Napjainkban Grönland nagy részét az 1,7 millió négyzetkilométeres grönlandi jégtakaró borítja. Ha igaznak bizonyul, hogy az utóbbi egymillió éven belül volt, hogy teljesen eltűnt a jég a szigetről, az nem jelent sok jót a jelenlegi jégtakaró stabilitására nézve a klímaváltozás tükrében. Ha Grönland jégtakarója teljesen elolvadna, a tengerszint mintegy hét méterrel emelkedne meg, jelentette 2019-ben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).
Az új, március 15-én a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez elegendő lenne ahhoz, hogy a világ szinte minden tengerparti városa víz alá kerüljön.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
